Számítógépes játékok és konzervatívok

Már rengetegszer próbálkoztak különböző számítógépes játékok, sőt egyenesen játéktípusok betiltásával. Egyes játékokat sikerült, emlékezzünk a nagy sikerű Cigányirtó nevűre, melyet igen gyorsan tiltottak be.

A típusokból leggyakrabban az FPS-eket igyekeznek betiltatni a konzervatívok, azokat a játékokat, ahol embereket, vagy emberi karakternek látszó lények megölésére nyílik lehetőség. Kifogásolják ugye a vér és sérülések mutatását is, melyet mellesleg a legtöbb játékban ki lehet kapcsolni. Hivatkoznak olyan dolgokra, hogy megszünteti a belső gátat a gyilkolásra, agresszívvá teszi a személyt, aki űzi, de még olyan érvet is lehet hallani ellene, hogy kineveli a jövő terroristáit. Ezek az érvek szépen sorban megcáfolhatók, ugyanis a magam részéről egyetlen tömeggyilkost sem ismerek, sőt még nem is hallottam olyanról, aki egy számítógépes játék miatt lett volna tömeggyilkos, az agresszivitást, pedig inkább levezeti, mintsem szítja. Az, pedig egyenesen nevetséges érv, hogy kinevelné a jövő terroristáit. Ugyanis egy FPS-ből a világon senki nem fogja tudni megtanulni egy fegyver használatát sem, mi több már csak azért sem fog tudni beszerezni pl. bizonyos fegyverekhez dobtárat, mert ahhoz a típushoz, abban a kaliberben nem gyártanak… A gránát eldobásával is hasonló a helyzet, ugyanis soha nem tesz szert tapasztalatra annak kapcsán, hogy mikor kellene a valóságban eldobni, hogy egy játékban meddig tartja a gombot. Arról már nem is beszélve, hogy a játékokban nincs besülés, nincs időzítő, hogy amennyiben túl sok ideig tartja kezében, akkor ott robbanjon, a fél pályát keresztül lehet vele futni. A játékokban szereplő búvó és leshelyek többsége egy valós terepen nem létezhetne. Vagy vegyük csak azt a kommandósoknak és rendőrségnek mennyi plusz felszerelése van, ami nem jelenik meg. A valóságban minden ablakot ki lehet lőni, minden ajtót ki lehet nyitni, nem csak bizonyosokat. Mindezek pedig még a viszonylag realisztikus FPS-ekre (pl. Counter Strike, Global Operations+stb…) vonatkoznak. Az már még nehezebb helyzetben van, aki teszem azt egy QuakeIII-ból kiindulva rakétavetővel akarna mászkálni a valóságban, majdan a harc közben felszedni a fölön megjelenő, mindig újratermelődő életerő pakkot, ezzel kigyógyulva a lőtt sebekből…

Az pedig már több, mint képtelenség, hogy megtanulna tankot vezetni attól, hogy a Battlefield-ben beszáll a tankba és megnyomja az előre gombot, mert ugye ez a való világban egy cseppet bonyolultabb…

Aztán vegyük a verekedős játékokat. Az is inkább az agresszivitás levezetése, aki pedig abból akarja magát harcművésszé képezni rosszul jár az első „mátrix mozdulat” próbájánál, hát még akkor, mikor nem működik neki a savköpés…

Tehát kedves olvasó, a személyes véleményem továbbra is az, hogy az ilyen játékok semmilyen negatív hatással nem járnak. Az, természetesen már egészem ás kategória, ha valaki számítógép mániás, azaz kötelességeit elhanyagolva naponta 10-14 órát számítógépezik. Annak háttere pedig gyakran valami hiánypótlás, netán az egész pótcselekvés, ezek pedig már lelki problémák az illetőnél, nem a számítógép okai. Azonban még mindig jobb, mintha alkoholista, droghasználó, netán nimfomániás lenne.

Babilon5