EU, globaliz�ci�

Recseg, ropog az EU, ezt olvastam a napokban. Tal�n �pp a Kuruc.infon, vagy valahol m�shol, a l�nyeg, hogy a neten, ahov� m�g nem tudott olyan er�sen begy�r�zni a globaliz�ci�-p�rti cenz�ra.

Az EU lassan az �sszeoml�s sz�l�re ker�l. Ennek oka nem a gazdas�gi lemarad�s, s�t nem is annyira a b�rokr�cia, mely lassan ellepi. Az ok, az, hogy egybe akarnak k�nyszer�teni nemzeteket megsz�ntetve azok igazi val�j�t. Nem puszt�n egybek�nyszer�t�s ez, hanem a megsemmis�t�sre tett k�s�rlet, mikor mindazon �rt�keket, melyek egy nemzet jellemz�i meg akarnak sz�ntetni.

Azonban azt sose feledj�k, ez nem mag�nak az EU-nak az akarata �s v�gk�pp nem a benne r�szt vev� n�pek�. Az igazs�g az, az EU-t fel akarja falni a nagyt�ke, a globaliz�ci�. Mert itt nem csak Eur�pa n�peir�l van sz�, hanem mindenkir�l, aki azon bel�l �l. Az EU-t lassan ellepik a bev�ndorl�k, ezzel lassacsk�n ellehetetlen�tve. A nagyt�ke egyre ink�bb hatalm�ba ker�ti, elv�gre annak �rdeke az �talak�t�s, mikor a bev�ndorl�k alacsony fizet�s�rt hajland�k dolgozni, elv�ve ezzel a munkahelyeket Eur�pa n�peit�l. A nagyt�ke �rdeke a csatlakoz�sok jelenlegi m�dj�nak fenntart�sa, mi t�bb vele kapcsolatban az �jonnan csatlakoz�k nagyobb kiszolg�ltat�sa, nem m�snak, mint nekik. Mikor lassan el�felt�tel az �j orsz�gokn�l, hogy azokat ellepj�k a bev�s�rl�k�zpontok, a vil�gmanipul�ci� szolg�lat�ban �ll� m�di�k, az �ri�sc�gek, kiszor�tva az adott orsz�gbelieket. Az, hogy ellepjenek minket a bev�ndorl�k, �s olyan semmirekell�k, akik visszah�znak a fejl�d�sben.

Sok orsz�gnak �rdeke a gyenge EU, olyanok�, akik �gy akarnak el�nyh�z jutni, hogy igyekeznek mindenkit ler�ntani. Az �reg kontinens, mely az emberi fejl�d�s, a hatalom igazi b�lcs�je volt szinte minden korban nem veszik el olyan k�nnyen, de ellens�gei erre t�rekednek. Gyeng�teni akarj�k, r�szben uralkodni felette �s amolyan gyarmatk�nt kihaszn�lni. Az ellens�geink k�z�l azok a legvesz�lyesebbek, melyek k�z�tt�nk vannak, �s azok, akiket a globaliz�ci� jegy�ben gigantikus, a F�ldet �t�lel� szervezetekbe juttatnak bele.

A k�zt�nk �l� ellens�g sokf�le lehet, legyen sz�, az idegen �rdekekben �ll� politikusokr�l, az egyre terjeszked�, enged�lyezett szekt�k tagjair�l, net�n magukr�l a vil�got lassan beh�l�z� �ri�sc�gekr�l. Az ellens�geink k�zt�nk vannak, de rem�lj�k nem sok�ig, mert Eur�pa n�pei el�bb ut�bb erre r�d�bbennek. M�r l�tszanak ennek jelei. A k�l�nb�z� orsz�gok �s orsz�gokat �sszefog� szervezetek alig-alig k�pesek tenni az �bredez� nemzeti gondolkod�s ellen, az int�zked�sek lassan kimer�lnek a l�tszattev�kenys�gben �s a hallgat�sban.

Azok a nemzetk�zi szervezetek, melyek a f� ellens�geink pedig bizonyos orsz�gok �s �rdekek sz�cs�vei. Az ENSZ, mely m�sr�l sem sz�l, mint az �lszents�gr�l, nevets�ges tan�cskoz�sokr�l, ahol mindig az USA-Izrael tengelynek van igaza. Egy sz�cs�v� sil�nyult korcs, mely az �t ir�ny�t�k �rdek�ben cselekszik. M�r hossz� �vek (�vtizedek?) �ta az �sszeoml�s sz�l�n �ll, s rem�lj�k ez nem v�rat m�r sok�ig mag�ra.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet, mely a betegs�gipar sz�sz�l�ja, szinte minden cselekedete, d�nt�se a c�g�ri�sok profitj�t �s az igazs�g elrejt�s�t szolg�lja. A betegs�g �zlet az eg�szs�g viszont kisebb profitot jelent, ezzel, pedig a szervezetet ir�ny�t� c�gek t�k�letesen tiszt�ban vannak, pontosan ez�rt ir�ny�tj�k.

Az IMF, melynek egy�rtelm� �rdeke a vil�g t�bb orsz�g�nak t�nkret�tele. Aki egy kicsit is �rt az �zlethez, n�z is, nem csak l�t, az tudja, az IMF �ltal javasolt (parancsolt) int�zked�sek egy orsz�g hitelrendez�s�re nem m�s, mint ellehetetlen�t�s. Az �n. nadr�gsz�j �sszeh�z� taktika sz�trombolja, kizsigereli az orsz�gokat, ak�r �vtizedekre k�pes visszavetni. Aki nem tudja ez a taktika mit takar, annak aj�nlom tanulm�nyozza �t mindazt, ami az elm�lt egy �vben t�rt�nt haz�nkban. Ellent�tben n�h�ny nyilatkozattal messze nem magyar tal�lm�ny a horibilisan sok ad�t (j�rul�kot, egyebet, a l�nyeg �llampolg�rait�l p�nzt) beszed� �s mellette csak jelk�pesen szolg�ltat� �llam. Nem bizony, elv�gre az pl. az IMF m�r �vtizedek �ta alkalmaztatja ezt a k�l�nb�z� �llamokkal… Mikor megfigyelj�k ezt m�lys�geiben, akkor r�j�v�nk, nem m�s ez, mint az �jkori gyarmatos�t�s, vagyis annak szinonim�ja, az �jkapitalizmus. V�gign�zve az esem�nyek hossz� l�ncolat�t, azt, mely orsz�gokkal szemben j�rt el f�k�nt hasonl�an ez a szervezet �s az �t h�tt�rb�l ir�ny�t� csoportok l�thatjuk, f�leg a szeg�nyebb, �m magukban nagyobb potenci�lt hordoz�, illetve az eur�pai orsz�gokkal kapcsolatban.

Meg kell teh�t reform�lni az EU-t, hogy mindezekkel akarjon �s tudjon szembesz�llni. Ezt azonban csak akkor �rhetj�k el, ha a benne r�sztvev� �llamok ezt akarj�k. Az EU egy j� elk�pzel�s, �m nem a jelenlegi form�j�ban. Meg kell reform�lni �s akkor el�revisz benn�nket. Sz�ks�g�nk van arra, hogy Eur�pa �sszefogjon, mert csak �gy maradhat meg, csak �gy lehet szabad. Senki sem akarhatja, hogy bel�l�nk legyenek az �j rabszolg�k a nagyt�ke szolg�lat�ban. Eur�p�ban egys�g kell, teljes �sszefog�s �s a tudat feler�s�t�se, hogy egybe tartozunk, ugyanakkor h�s�gesnek kell lenn�nk saj�t nemzet�nkh�z. A vil�gban l�v� m�diamanipul�ci�t, a globaliz�ci�t viszont el kell t�r�lni, kirekeszteni az �reg kontinensr�l.

Az �sszefog�sra az�rt van sz�ks�g, mert a nemzetek csak �gy �lhetik t�l, k�l�nben nem is t�mogatn�m. Igaz, �ldozat, a megmarad�sunk �rdek�ben, de sz�ks�ges.

Sose feledj�k, az ellens�get nem szabad magunk k�z� ereszteni �s azokat sem, akik m�sok, akik nem eur�paiak. Az EU-nak azonnali hat�llyal be kell fejeznie b�rmilyen csatlakoz�si t�rgyal�st azokkal a n�pekkel, melyek nem tartoznak k�z�nk. �rtek itt olyanokat, mint pl. T�r�korsz�g �s Izrael. Nem szabad hagyni, hogy Eur�pa elvesszen a vil�gb�l, csak egy f�ldrajzi n�v maradjon. Nem szabad a vil�g nagy olvaszt�t�gely�v� v�lnunk!

Babilon5