Mi�rt is van sz�ks�g az Eg�szs�g�gy megreform�l�s�ra?

Ma m�r a laikusok sz�m�ra is vil�gos az a helyzet, hogy az Eg�szs�g�gy rendszer�ben valami nem stimmel, hogy k�l�nb�z� bajok vannak. De, hogy ezek pontosan mik �s milyen folyamatok vezettek id�ig, arr�l m�r nagyon elt�r� v�leked�sek keringenek.

T�bb, mint 25 �vet az Eg�szs�g�gyben elt�ltve, b�r nem orvosk�nt, sokat l�ttam.

El�zm�nyek

Ann�, a szocializmus meghirdette a gondoskod� �llamot. Ez az Eg�szs�g�gy eset�ben azt jelentette, hogy alapvet�en az �llam minden �llampolg�r�nak biztos�totta az eg�szs�g�gyi ell�t�st. Ezt azonban nem teljesen ingyen, hanem annak fej�ben, hogy minden munkav�llal�t�l k�r (a fizet�s�b�l levon) az eg�szs�g�gyi ell�t�sok finansz�roz�s�ra hozz�j�rul�st. Ez a hozz�j�rul�s persze �sszess�g�ben nem fedezte az eg�szs�g�gy teljes fenntart�s�t, azt az �llamnak ki kellett eg�sz�tenie. V�g�l is ezekb�l a p�nzekb�l kellett fedezni egyr�szt a l�tes�tm�nyek fenntart�s�t, m�k�d�s�t, m�sr�szt a szakmai tev�kenys�get (eszk�z�k, gy�gyszer, stb), valamint a dolgoz�k b�reit. A kezdeti egyens�ly azonban nagyon hamar felborult, m�r a ’60-as �vekt�l, de n�mi t�lz�ssal azt is mondhatn�m, soha nem is j�tt l�tre. Ugyanis az �llam mindig is csak a sz�ks�ges minimumot  akarta e rendszerbe beletenni. Pat� P�l m�dj�ra folyamatosan elod�zta a sz�ks�ges infrastrukt�ra fejleszt�st, az eszk�z�k meg�j�t�s�ra is csak nagy nehezen lehetett a p�nzt el�teremteni, ami pedig a b�reket illeti, az egyr�szt az akkori �ltal�nosan alacsony b�rt�bl�k szerinti volt. M�sr�szt m�r akkor is r�j�tszott az �llam arra a cinikus szeml�letre, hogy kihaszn�lja az eg�szs�g�gyi dolgoz�k hivat�sszeretet�t, miszerint egyetlen eg�szs�g�gyi dolgoz� sem fogja ell�tatlanul hagyni a beteg�t csak az�rt, mert kev�s a fizet�se. Teh�t a b�reken m�r akkor elkezdtek sp�rolni.

A roml�s �tja

Ez az �llapot –mai sz�haszn�lattal �lve- az alulfinansz�roz�s volt. Ez konkr�tan azt jelentete, hogy az �p�letek egyre jobban lepusztultak, az eszk�z- �s m�szerpark elavult� v�lt, �gy az ell�t�s k�r�lm�nyei rohamosan romlottak, mindezt szinte minim�l b�ren (b�r ez a fogalom akkor m�g nem l�tezett). A szakma persze �rezte, hogy ez nincs �gy j�l. Ugyanakkor az is l�tnival� volt, hogy az �llamnak nem akar�dzik ezen a helyzeten v�ltoztatni, nem akar az Eg�szs�g�gyre t�bbet k�lteni. A bajok orvosl�s�ra ez�rt indult meg, ma �gy mondan�nk, lobbiz�s, akkor a protekci�k keres�se. Az Eg�szs�g�gy vezet� beoszt�s� dolgoz�i (oszt�lyvezet� f�orvosok, k�rh�zigazgat�k) elkezdt�k a saj�t bajaik megold�s�ra az �sszek�ttet�seiket, a kapcsolataikat felhaszn�lni. �s �gy t�nik, ez bev�lt. Egyre t�bb helyen �lym�don v�lt lehets�gess� az elavult m�szerek lecser�l�se �jakra. Ugyanakkor ezzel a helyzettel az emberek is tiszt�ban voltak, ez�rt, egy�b emberi t�nyez�kkel egy�tt, kialakult a h�lap�nz kateg�ri�ja. Most m�r csak az �p�letek �llaga nem javult, azaz rohamosan pusztult. A ’80-as �vekre ez od�ig fajult, hogy a betegeket m�r sok helyen nem tudt�k k�rteremben elhelyezni, a folyos�kon fektettek sokakat (ebben szem�lyes �lm�nyem is van).

A szakad�k egyre t�gul

Mivel a m�k�d�s fenntart�s�ra csak a minimumot ford�totta az �llam, a szakma felkutatott minden lehets�ges m�dot e helyzet jav�t�s�ra. Az egyik, a m�r eml�tett protekci� ig�nybev�tele �j eszk�z�k beszrez�s�re. Ez a gyakorlatban �gy n�zett ki, hogy valamely f�orvos valamilyen foly�iratban, vagy konferenci�n felfedezett valami �jat, akkor annak megszerz�se �rdek�ben kapcsolatai r�v�n szerzett p�nzt a k�rh�znak. Ugyanakkor a k�rh�zak gazdas�gi vezet�it szor�totta a sp�rol�s k�nyszere, ez�rt er�sen cenz�r�zni kezdt�k ezeket a beszerz�seket. Itt j�n az els� csavar! A szakmai alapon indokolt eszk�z�k, berendez�sek v�s�rl�s�t gazdas�gi indokok alapj�n reduk�lni kezdt�k. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ha egy gazdas�gi igazgat� t�lbuzg� volt, akkor pl. a v�s�rland� berendez�shez nem enged�lyezte a tartoz�kok megv�tel�t, csak az alapg�pet. Ez a szeml�let vezetett r�vid id�n bel�l oda, hogy elszaporodtak a m�reg dr�g�n beszerzett, de m�gsem haszn�lhat� berendez�sek a k�rh�zakban. Sok olyan berendez�sr�l tudunk, amelyet m�g csak bekapcsolni sem lehetett, mert alapvet� tartoz�kot nem vettek meg hozz�, mondv�n, az csak opci� volt, teh�t lesp�rolt�k! �sszess�g�ben ez oda vezetett, hogy tov�bb n�vekedett az Eg�szs�g�gyre ford�tott �llami kiad�s, ugyanakkor a helyzet alig javult. Persze, ez a lobbiz�s a beszerz�sek�rt nem �llt meg, s�t er�s�d�tt �s m�g a mai napig is m�k�dik. Az olyan m�regdr�ga berendez�sek, mint p�ld�ul az els� CT-k (Computer Tomogr�f=sz�m�t�g�ppel t�mogatott r�ntgen r�tegfelv�teli berendez�s) is �gy ker�ltek be az orsz�gba. Az infrastrukt�ra lepusztults�ga viszont a ’80-as �vek v�g�re tarthatalann� v�lt, musz�ly volt ide is fejleszt�seket inveszt�lni. Itt j�n a m�sodik csavar. Azonban ezekben a fejleszt�sekben is �rv�nyes�lt a m�r j�l bej�ratott protekci�z�s. A k�vetkezm�ny az lett, hogy t�bb helyen a t�nyleges ig�nyekhez k�pest t�lfejlesztett�k a k�rh�zakat. K�zponti kontroll nem volt, csak a helyi „akarom”. Az Eg�szs�g�gy m�g dr�g�bb lett! Ugyanakkor hamarosan elj�tt az �resen �ll� �gyak �llapota.

K�s�rletek a helyzet kiigaz�t�s�ra

A ’90-es �vek elej�n bevezetett teljes�tm�ny finansz�roz�s ebben az �llapotban tal�lta az Eg�szs�g�gyet. Ekkor a c�l m�g a val�ban a j�l m�k�d�, j�l m�k�dtethet� Eg�szs�g�gy megteremt�se volt. Az elgondol�s szerint a k�rh�zak m�k�d�s�hez sz�ks�ges fedezetet a t�nyleges betegell�t�s ar�ny�ban kapja meg minden int�zm�ny. Az elv sz�p, de, h�t mint tudjuk, az �rd�g a r�szletekben lakozik. Mert mi is t�rt�nt (�s t�rt�nik m�g ma is) a gyakorlatban? A finansz�roz�s alapj�t, a beavatkoz�sok, vizsg�latok pont�rt�keit finoman fogalmazva is, sz�kmark�an �llap�tott�k meg. Ezt a helyzetet azonban k�l�nb�z� tr�kk�kkel (amiket itt most had ne soroljak fel) n�mik�pp kompenz�lni lehet az�rt, hogy az int�zm�nyek m�gis elegend� p�nzhez jussanak a m�k�d�s�k �rdek�ben. Persze ezt az OEP is tudja, ez�rt veszi vissza folyamatosan ezt a keretet. Ezzel �rd�gi spir�lt iditva el, mert ez viszont tov�bb �szt�nzi az int�zm�nyeket a kiskapuk keres�s�re, m�sr�szt a m�r �sszer�tlen k�lts�gvisszafog�sra (A k�rh�zban fekv� beteg ma m�r nem kap gy�gyszert, azt a csal�dnak kell megvennie a patik�ban �s bevinnie a k�rh�zba! Meg�ll az �sz!). Az az�rt legyen vil�gos: ez a forr�s csak a gy�gy�t�s finansz�roz�s�t szolg�lja. Az �p�let �zemeltet�s�re �s a b�rekre tov�bbra is az �nkorm�nyzatok adj�k a p�nzt, sajnos, egyre kevesebbet (ez�rt is olyan h�sbav�g�, hogy �vr�l-�vre cs�kkenti az �llam az �nkorm�nyzatok keret�t).

A p�nzszerz�s egy m�sik szegmense az un. k�rbetartoz�s alkalmaz�sa. Az int�zm�nyek egyszer�en nem utalj�k �t id�ben a nekik beny�jtott sz�ml�k ellen�rt�k�t. Az �gy parkol� p�nz az int�zm�nynek kamatozik, m�g a szolg�ltat�n�l ez a p�nz hi�nyk�nt jelentkezik. Ennek ellens�lyoz�s�ra a szolg�ltat� is ugyanerre a l�p�sre k�nyszer�l az � besz�ll�t�ival szemben. �gy alakul ki a k�rbetartoz�s, azaz mindenki tartozik mindenkinek. Hogy ez erk�lcstelen �s t�rv�nybe �tk�zik? Kit �rdekel! K�tb�rt senki sem mer beny�jtani, mert az egyenl� a megb�z�s elveszt�s�vel. �s miut�n ezt a gyakorlatot az �llam, a bankok, de m�ra m�r a gazdas�gi �let minden szerepl�je el�szeretettel alkalmazza, mondhatjuk, hogy minden t�rv�ny csak annyit �r, amennyit betartanak bel�le (de ez m�r egy m�sik t�rt�net). A harmadik csavar: sz�nre l�p K�k�ny Mih�ly ( eredetileg kardiol�gus, majd a Kardiol�giai Int�zet p�rtitk�ri posztj�b�l az E�. Miniszt�riumba, v�g�l a miniszteri b�rsonysz�kbe avanzs�lt.), aki meg�lmodta a mai e�. reformokat.

Mib�l is �ll a reform?

Az els� �tlet az �gyak sz�m�nak cs�kkent�se. Bevezette az �gysz�m szerinti finansz�roz�st. Ennek l�nyege, hogy a k�rh�zakat abban tette �rdekelt�, hogy min�l kevesebb �gysz�ma legyen. Ez a gyakorlatban f�ny�r� elv szerinti �gysz�m cs�kkent�st eredm�nyezett. Int�zm�nyek ker�ltek olyan helyzetbe, hogy megint kevesebb lett az �gysz�muk a kellet�n�l, viszont ez a szab�lyz�s ezzel m�r nem t�r�d�tt. Azzal viszont igen, hogy ezen „�ld�sos” int�zked�snek k�sz�nhet�en, „kihaszn�latlan” �p�letek keletkeztek. Kinyilatkozt�k, hogy ezek azok a t�nyez�k, amik viszik a p�nzt, teh�t k�zenfekv� az ilyen „kihaszn�latlan” k�rh�zak bez�r�sa, a marad�k k�rh�zak �sszevon�sa mellett. Negyedik csavar: R�videsen r�j�ttek, hogy ez a helyzet kiv�l� alap az ilyen ingatlanok elad�s�ra, amib�l az �tlet gazd�inak megint csak leesik a baksis. Hogy az eg�szs�g�gyi ell�t�s ugyanakkor romlik, sorvad, K�k�nyt �s csapat�t, most ut�dj�t, Moln�r Lajost ez egy cseppet sem �rdekli, a bezsebelhet� p�nz szaga mindent elnyom. M�ra ez a t�rekv�s od�ig er�s�dhetett, hogy m�r t�rv�nyi szintre emelkedett az eg�szs�g�gyi rendszer sz�tver�se, az eg�szs�g�gy vagyon�nak mag�n k�zbe val� �tj�tsz�sa. A minap elfogadott �j Eg�szs�g�gyi t�rv�ny szerint Magyarorsz�g 140 k�rh�z�b�l mind�ssze 39 maradt �llami k�zen! A marad�kra a teljes sorvad�s, v�g�l az elad�s v�r. Erre j�tszanak! Emellett a finansz�roz�s folyamatos cs�kkent�s�nek sr�fj�t is tov�bb h�zz�k. Emellett kital�ltak egy �jabb sarcot, a vizitd�jat. Azonban, ez �gy t�nik, a vissz�j�ra s�l el. Az esetenk�nti 300 Ft bev�tel messze nincs ar�nyban az ennek beszed�s�vel �s adminisztr�l�s�val j�r� kiad�sokkal, t�bblet terhekkel. Ugyan ezt kezdik l�tni, mert mi�rt is adtak volna mentess�get kb. 4 milli� honfit�rsunknak (fiatalkor�ak, e�. r�szorul�k), de m�g nem ismerik be, hogy h�lyes�get csin�ltak. Ennek is elj�n hamarosan az ideje.

V�g�l pedig mindezt a finansz�roz�si rendszer sz�tver�s�vel koron�zz�k meg. Ugyanis az OEP vagyona tekint�lyes (�vi kb. �tsz�z milli�rd forint), erre is f�j a hi�n�k foga. Ennek a vagyonnak az �tj�tsz�s�t azzal a hazug sz�veggel „ideologiz�lt�k meg”, hogy a finansz�roz�s a „potyautasok” miatt vesztes�ges, azaz a TB csal�k viszik cs�dbe az OEP-et. Az �vi �tsz�z milli�rdhoz k�pest az a n�h�ny sz�z csal� mit sz�mit? Csepp a tengerben. Rendben van, sz�rj�k ki a csal�kat! De nem ezt teszik. Meg kell sz�ntetni az eg�szs�g�gyi ell�t�s ingyeness�g�t -mondj�k. Mikor volt ingyenes az eg�szs�g�gy? Soha, most sem az. De az igazi ok nem ez. Az OEP- vagyon nagyon is k�ne a k�l�nb�z� biztos�t�knak. Ebben pedig megint csak partner a velej�ig korrupt vezet�s. A recept viszont m�r ismer�s. A biztos�t�k el�sz�r minden sz�pet-j�t �g�rnek a leend� �gyfeleiknek, azut�n a konkr�t biztos�t�si felt�telekkel teljesen kiszog�ltatott� teszik �ket. Magyarul: egy minim�lis szolg�ltat�st ad� alap ut�n a k�vetkez� l�pcs�(k) m�r ar�nytalanul sokba ker�lnek. Ugyanakkor csak a fiatalokkal, eg�szs�gesekkel hajland�k szerz�dni, mert n�luk minim�lis a kock�zat, nagy a haszon, az id�sek viszont magukra maradnak. �k fizessenek az ell�t�s�rt, ha tudnak, ha pedig nem, h�t, sajn�ljuk! Milyen cinikus, �ls�gos magatart�s! Most efel� rohanunk. K�zben pedig az eg�szs�g�gyben dolgoz�k egym�s ut�n hagyj�k el a p�ly�t, a n�v�rhi�ny m�r katasztr�f�lis, a fiatal orvosok k�lf�ldre mennek dolgozni, az itthoni b�r 10-15-sz�r�s��rt. Mind ek�zben pedig a beteg ember sz�m�t a legkevesebbet, tulajdonk�ppen csak akad�ly ebben az �rd�gi g�pezetben, h�t „tegy�nk r�la, hogy min�l kevesebben legyenek”!

 Meg kell �ll�tani ezt az �mokfut�st!

2006-12-20

�r�: Gkener