Az ifj�s�g jelenkori nevel�se

�gy v�lem, aggaszt� t�mak�rh�z �rkezt�nk. Jelen vil�gunkban ugyanis b�r l�tsz�lag alig l�tezik nevel�s, m�gis, a t�rt�n�sek m�g� tekintve szembes�ln�nk kell vele: szab�lyos �tnevel�s folyik. Mindebben a tal�n legf�bb szerepl� a m�dia. Annak �tj�n jutnak el ugyanis legink�bb az ifj�s�ghoz a liber�lisok �ltal k�v�nt dolgok. „Az �jkori manipul�torok kez�ben a pusk�k helyett a m�dia hangja sz�l…” Enn�l egyszer�bben �s igazabbul senki nem fogalmazhatta volna meg.

Onnan sz�rmazik a liber�lis fert� nagy r�sze. Gondoljunk csak a h�rm�sorokra, melyek a kereskedelmi telev�zi�kon ker�lnek lek�zl�sre. Pontatlanok, hi�nyosak, f�lret�j�koztatnak. Hallani, hogy speci�lis, k�l�nleges, meg m�s hasonl�k, melyek minimum hi�nyos k�zl�snek t�nnek a szememben. Az embereket el akarj�k but�tani ezek �ltal (is). Azt�n ott vannak az �res, val�di tartalmat n�lk�l�z� sorozatok. K�t f� fajt�ra oszthatjuk: a tartalmilag �res, gyilkol�s �s �letk�ptelen fant�zia sorozatok, m�g m�sik r�sze a mindennapi �letet bemutat� sorozat, melyek sokakat k�pesek a TV el�tt marasztalni, ahelyett, hogy val�di �let�ket �ln�k. Azt�n ott van a val�s�gshow vil�g, mely szint�n az �let �l�se helyett m�sok �let�nek kukkol�s�ra, a TV el�tt �l�sre k�sztet. �tt�rn�k a kibesz�l� m�sorokra, melyek szint�n n�lk�l�zik a val�di tartalmat, mert leggyakrabban a „pasiz�s”, „csajoz�s” teljesen ler�gott t�mak�r�t vitatj�k meg �jra �s �jra. Nem szabad megfeledkezn�nk a rekl�mokr�l sem. Most els�k�nt nem a szokv�ny �rtelemben vettekr�l besz�ln�k, elv�gre azok hat�sa egy�rtelm�, �gy v�lem nem szorul magyar�zatra. A f�lig rejtett rekl�mok olykor vesz�lyesebbek lehetnek. Itt az els�re nem rekl�mnak t�n� esetekr�l van sz�. Egy nagyon j� p�lda r� az �lt�zk�d�s. H�res �s egy bizonyos csoport k�r�ben k�zkedveltt� tett szem�ly mikor megjelenik hord X ruh�t (amit term�szetesen valamilyen a m�sort, vagy szem�lyt t�mogat� divatc�g juttat sz�m�ra) �s ezzel ak�r divatot is teremt saj�t rajong�i k�r�ben, ami persze ut�na �tragadhat m�sokra is. �m, b�r sokakban nem tudatosul a berendez�s szint�n hat�ssal lehet az emberekre. Erre nagyon j� p�lda egy bizonyos fald�sz�t�si elj�r�s, mely �sszemosott sz�nekb�l �s dudorod� fel�letekb�l �ll. �gy tizedannyi munka (id�ben) megcsin�lni, mint egy rendes falfest�st, szak�rtelmet pedig nem ig�nyel. Ennek dac�ra �ra n�gyzetm�terenk�nt minimum 4X-ese a norm�l fest�snek… Bizony, �m mivel divatoss� lett t�ve, �gy sokakn�l van jelen, m�r akik megengedhetik maguknak. Ugyan�gy a valamely m�sorban jelenl�v� b�torok is n�ha gyorsan felbukkannak a h�ztart�sokban. A filmekre egy kiss� m�g visszakanyarodva: el�g j� rekl�mot ny�jtanak az amerikai filmek pl. a k�l�nb�z� k�l�knak, a taxiz�snak, a gyors�ttermeknek. Lehet ez sem t�nt fel sokaknak els�re?

Ideje �tt�rni a magazinokra. Els�sorban a k�pekkel t�zdelt, sz�nes �js�gok a vesz�lyesek. Sz�nes szt�rmagazinok, melyek kisebb inform�ci�kkal szolg�lnak a szt�rokr�l, mag�n�gyeikr�l �s amit �rgus szemekkel tanulm�nyoznak oly sokan. Persze ennek is megvan a maga �rtelme, elv�gre a mesters�gesen erre ki�heztetett t�megek p�nzhez juttatj�k a kiad�kat.

Azt�n a divatmagazinok, tinimagazinok (szinte ugyanaz), melyek gyakorlatilag a profit rem�ny�ben hirdetik cseppet sem eg�szs�ges ruhadarabjaikat, melyek miatt pedig r�gj�k is eleget a fiatalok a sz�l�k f�l�t. Azzal m�r kevesen sz�molnak, hogy pl. egy top miatt kif�zhat a vese, meg m�s hasonl�k… A sminkek, f�leg fiatalon k�ros�tj�k a b�rt, m�rgez� anyagokat jutathatnak a szervezetbe. Persze nem azonnali m�rgez�sre kell gondolni, ha gyorsan kihal a n�pess�g, akkora oda a nagy profit, csak sz�pen, lassan, alig �szrevehet�en. A hat�s nem napokon, vagy h�napokon bel�l mutatkozik meg, hanem �vtizedek m�lt�n halmoz�dik fel, azt�n egyszer beteg lesz az illet�, vagy nem lesz teljesen eg�szs�ges a megsz�letett gyerek.

Ugyanez igaz sok �lelmiszerre �s italra is. A m�r eml�tett k�l�k p�ld�nak ok��rt a vil�g legjobb v�zk�old�i, egy kil� h�st kevesebb, mint k�t nap alatt sz�tmarnak. K�pzelj�k el, vajon ez milyen hat�st okozhat teszem azt egy 10 �ves gyermek gyomr�ban? Persze ez csak k�ros hat�sainak egyike. Azt�n ott vannak a k�l�nb�z�, fogy�k�r�s �lelmiszerek, italok. A mesters�ges �des�t�szer p�ld�nak ok��rt a C-vitaminnal egy�tt benzolt termel, mely egy�b k�ros hat�sai mellett r�kkelt�. Mivel ezen term�kek �ltal�ban energiaszeg�nyek is, �gy nem kell csod�lkozni a f�rad�konys�gon sem, amihez hozz�j�rul a vitaminok, �sv�nyi anyagok �s nyomelemek hi�nya is. Persze a vitaminok �s egy�b sz�ks�ges mikroanyagok seg�ts�g�vel is lehet k�ros hat�sokat el�rni. J� p�lda erre a nagyon fiatal korban nagyobb mennyis�gben adagolt kalcium, ami h�tr�ltatja a n�veked�st, id�vel cs�kkenti a csontok rugalmass�g�t. Azt�n ott van a vil�gmanipul�ci� egyik legnagyobb hazugs�ga, az RDA (feln�ttek sz�m�ra aj�nlott napi bevitel). Kis t�rt�nelmi visszatekint�sk�nt a II. Vil�gh�bor� alatt ker�lt meg�llap�t�sra �s azt jelentette, ann�l a mennyis�gn�l a katon�k �pphogy nem lesznek a vitaminhi�ny miatt betegek. Persze akkoriban m�g nem volt a mindennapi �rintkez�sben annyi szennyez� anyag, p�ld�nak ok��rt mindenf�le k�ros hat�s n�lk�l meg lehetett fogni egy �tlagos b�tort… A vitaminok t�ladagol�s�val fenyegetnek mindenkit, hogy az milyen k�ros. Ez igaz is, a k�l�nb�z� vitaminok, k�l�nb�z� m�rt�kben t�ladagolhat�k �s akkor val�ban probl�m�kat okoznak. Ez a legk�nnyebben t�ladagolhat�k eset�n az RDA 8X-osa k�r�l mozog, de p�ld�nak ok��rt j�magam C-vitaminb�l nyugodtan fogyasztok 10X-es mennyis�get naponta �s m�g eddig nem repedezett ki f�jdalmas m�don b�r�m gennyet l�vellve a vil�gba… Persze els� k�rben, akinek egy�ltal�n nem megszokott a vitaminbejuttat�s rosszul �rezheti mag�t, ak�r egy h�napig is, ez olyasmi, mint mikor az alult�pl�lt szem�ly hossz� �hez�s ut�n el�sz�r jut �lelemhez. Ez�rt tan�csos sz�pen, fokozatosan n�velni a mennyis�get, s mivel az emberek t�r�s�rt�ke k�l�nb�z� lehet, �gy meg�llni egy elfogadhat� szintn�l, �gy az RDA 3X-os�n�l (elv�gre annyi �tlagosan benne van egy 2l-es, vitaminokkal d�s�tott (15% RDA/100ml) �d�t�ben is). Viszont a vitamink�r�kkal kapcsolatban �rdemes �gyelni az �sszef�rhet�s�gre is, mivel t�bb csak egy�tt fejti ki hat�s�t. Aj�nlott irodalom: Dr. Lenkei G�bor – Cenz�r�zott eg�szs�g, Cenz�r�zatlan eg�szs�g.

No, de m�s manipul�ci�kra kalandoztam el a m�di�ban gyakoribbakhoz k�pest. Ez�rt a m�diamanipul�ci�kat lez�rn�m egy ide sz�pen illeszked� id�zettel:

„Okos prom�ci�, �gyes �js�gcikkek �s rekl�mklippek kellenek csak ahhoz, hogy az emberek elhiggy�k, tetszik nekik a m�. Mert - … - a multic�gek nem azzal termelik a profitot, hogy kiel�g�tik a t�megek ig�ny�t, sokkal ink�bb azzal, hogy kialak�tj�k azt. Mond meg az embereknek, mire van sz�ks�g�k, �s ha el�g hihet�en besz�lsz, v�gyni fognak a term�kedre.”

Mit tehet�nk teh�t ezen vil�gmanipul�ci� ellen? A legegyszer�bb m�dja az otthoni cenz�ra. Egysz�val a gyerekeinket csak bizonyos ad�k �s m�sorok n�z�s�re korl�tozni. (Elv�gre akadnak olyan ad�k, melyek val�ban ismeretterjeszt�st szolg�lnak (pl. Spektrum, National Geogratic, Viasat History), mely hasznos.) A modernebb telev�zi�kon m�r van egy �gynevezett gyerekz�r opci� is. Sokszor �rdemes haszn�lni, �gy v�lem.

A h�zba ker�l� �rott m�di�t szint�n korl�tozni lehet, hasonl� m�dszerekkel.

A legjobb persze a val�s felvil�gos�t�st �s id�t nem k�m�l� nevel�s.

Felvil�gos�t� �s nevel� c�lb�l egy t�bor ind�t�s�nak gondolata mer�lt fel. A lehet�s�gekhez m�rten 2008 nyar�ra v�lna lehets�gess� els� megrendez�se leghamarabb.

Babilon5