Milyen lenne egy �lhet� ad�rendszer?

A jelenlegi, s amennyiben szigor�bban veszz�k, a „rendszerv�lt�s” �ta megl�v� �sszes ad�rendszer er�sen k�v�nnival�kat hagy maga ut�n. Az �llam sz�m�ra kev�s a kev�sb� tehet�sek sz�m�ra t�l sok.

Az al�bbiakban szem�lyes �tleteket k�zl�k egy olyan ad�rendszerre, mely nem nyomja el a k�z�p �s alacsony j�vedelemb�l �l�ket, m�gis az �llam sz�m�ra �lhet� mennyis�g� ad�bev�telt garant�l, szem el�tt tartva m�g az olyan dolgokat is, mint a k�rnyezetv�delem, eg�szs�g, a mindennapokban l�that� p�nz�gyi k�l�nbs�gek cs�kkent�s�t.

SZJA �talak�tott s�vhat�rok:

Ennek jegy�ben nem lenne ad�mentes a minim�lb�r, �m az azon s�vhat�rba es� ad�kulcs elviselhet� m�rt�k�. C�lja nem is annyira az �llam ad�bev�telhez juttat�sa, mint ink�bb a gazdas�g kifeh�r�t�se, elv�gre „bev�lt” szok�s, hogy a munkaad�k minim�lb�ren foglalkoztatnak, s mell� esetleg zsebbe fizetnek.

A SZJA �talak�t�s�n�l els�dleges fontoss�g�, hogy mindazon a kifizet�sek k�r�t, melyek eddig le�rhat�k voltak a Szem�lyi J�vedelem Ad�b�l cs�kkenteni, illetve a teljes ad� m�rt�k�nek maximum 25%-�ban meghat�rozni, m�g abban az esetben is, ha enn�l t�bb lenne le�rhat� a kifizet�sek alapj�n.

A munk�ltat� �ltal ad�mentesen adhat� juttat�sok (pl. �tkez�si csekk, utaz�si hozz�j�rul�s) egy�ttes �sszege a brutt� b�r 20%-�ban lenne meghat�rozva, de maximum 250.000 Ft �rt�kben.

�FA kulcsok:

Fontos a v�mok �talak�t�sa v�d�v�mokk�. Minden jelenlegi v�mkulcsot 1,5x-es�re megemelni a nem EU tag�llamok fel�, illetve a jelenlegi k�tszeres�re, amennyiben a behozni k�v�nt term�keket Magyarorsz�gon termelik akkora m�rt�kben, hogy ne legyen lehets�ges hi�ny bel�le. Amennyiben az adott term�kb�l haz�nkban t�ltermel�s folyik (pl. gabona, cukor), abban az esetben a jelenlegi v�mtarifa 2,5X-ese kellene legyen.

Megsz�ntetni a nagyv�llalatok mindennem� ad�kedvezm�ny�t, ellenben a magyar tulajdonban l�v� �s hazai munkaer�t foglalkoztat� kis �s k�z�pv�llakoz�sok ad� �s j�rul�kterheinek egys�ges, a jelenlegi m�rt�k 90%-�ra val� cs�kkent�se.

A dolgoz�k j�rul�kterheinek a jelenlegi m�rt�k 80%-ra cs�kkent�se.

Luxusad�:

Ezen ad�fajta elviekben m�r l�tezik. Elviekben minden 100 milli� feletti ingatlan ut�n kellene fizetni annak 0,5%-�t �vente. Csakhogy a gazdagok megoldj�k, hogy n kelljen fizetni. Ingatlanaikat visszamin�s�tik, vagy megosztott k�z�s tulajdonn� nyilv�n�tj�k. R�ad�sul sokaknak nem egyetlen nagy �rt�k� ingatlanuk van, hanem t�bb, csak �pp mindegyik 100 milli� Forint alatt. Ezek miatt �rdemesebb lenne az ingatlanok �sszes �rt�k�t alapul venni. M�ghozz� a k�vetkez�k szerint:

Az ingatlanok k�z� nem csak a lak�sok, h�zak/vill�k, hanem �d�l�k, �p�t�si telkek, �p�t�s alatt �ll� �p�tm�nyek �s alb�rletbe kiadott �p�tm�nyek is beletartozn�nak.

K�z�zemi fogyaszt�si ad�:

Ezen �j ad�fajta nem jelentene m�st, mint a pazarl�an sok energi�t fogyaszt� h�ztart�sok megad�ztat�sa, mivel tev�kenys�g�kkel jelent�sen vesz�lyeztetik egy esetleges energiav�ls�g idej�n az orsz�g tartal�kait, alapesetben pedig jelent�sen hozz�j�rulnak a k�rnyezetszennyez�shez.. Az ad�t�bla az al�bbiakban l�that�:

Az ad�fajta havi fizet�s� lenne. A fenti s�vhat�rok alapj�n a havonta fizetend� �sszeg annak X %-a lenne az ad�kulcs alapj�n az �llamh�ztart�s fel�. Csak egy�ni h�ztart�sokra vonatkozik, termel�st folytat� c�gekre, int�zm�nyekre nem. A h�ztart�sokn�l figyelembe lenne v�ve az ott lak�k sz�ma. Teh�t amennyiben egy h�ztart�sban 4 f�n�l t�bb �l, abban az esetben minden tov�bbi f� eset�n a s�vhat�r emelkedik minden tov�bbi szem�ly eset�n 15.000 Ft-al. Ez maximum 10 f�ig �rv�nyes, azon t�l nem sz�m�tanak a tov�bbi lak�k.