N�pess�gfogy�s

A www.hunhir.hu oldalon tal�lhat� egy topic ezzel a k�rd�ssel kapcsolatban, s ez inspir�lt, hogy �rjak egy cikket a t�m�val kapcsolatban.

Az elemz�sre nem k�v�nok t�l sok sz�t vesztegetni, az okokkal sokan tiszt�ban vannak.

Egyik f� oka, hogy a sz�l�k manaps�g nem mernek gyereket v�llalni. Egyr�szt az�rt, mert a t�bbs�g anyagi lehet�s�gei igencsak korl�tozottak, m�sr�szt a munka is jelent�s ok. Az anyagi lehet�s�gek korl�tozotts�g�ban az �llam jelent�s seg�ts�get tudna ny�jtani, de nem teszi, s ez sz�momra legal�bbis nehezen �rthet�, m�g annak dac�ra is, hogy vannak sejt�seim az okokr�l. A munk�val kapcsolatban m�r kevesebb seg�ts�get lenne k�pes ny�jtani, nem mintha lenne �szrevehet� igyekezete ezen a t�ren. A munkaad�k nem kedvelik, ha n�nem� dolgoz�ik gyermeket v�llalnak. Ez megnyilv�nulhat elbocs�t�sban, vagy a munk�ba val� visszat�r�s ut�n tapasztalhat� alacsonyabb poz�ci�ba helyez�sben. Azt�n sokak a karriert fontosabbnak tartj�k gyerekv�llal�sn�l. M�sok el�bb biztos�tani szeretn�k a megfelel� k�r�lm�nyeket. Nem v�letlen�l lehet hallani olyan statisztik�kr�l, hogy egyre feljebb tol�dik az a koroszt�ly, ahol az emberek gyereket mernek v�llalni.

Nem tudom, vajon rajtam k�v�l t�nik-e m�g valaki sz�m�ra k�l�n�snek az a t�ny, mely szerint a fejlettnek mondott vil�gban messze elmarad a sz�let�sek sz�ma a fejletlennek mondott vil�g�hoz k�pest (term�szetesen n�pess�gar�nyosan). Teh�t pont ott mernek t�bb gyereket v�llalni, ahol nehezebben engedhetik meg maguknak, elvileg…

Az alacsony sz�let�si sz�mokhoz m�g bizony�ra hozz�j�rul az abortuszok sz�ma.

A leg�jabb adatk�zl�s szerint a n�pess�gfogy�s lassul� �temet mutat, de vajon milyen �ron? A k�vetkez� adatok a Metro �js�gb�l sz�rmaznak:

„Az �v els� kilenc h�napj�ban l�nyegesen m�rs�kl�d�tt a n�pess�gfogy�s �teme: a sz�let�sek sz�ma lassan, de folyamatosan emelkedett, a hal�loz�sok� jelent�s m�rt�kben cs�kkent az elm�lt �vhez viszony�tva, a n�pess�g becs�lt l�leksz�ma szeptember v�g�n 10 milli� 68 ezer volt- der�l ki a K�zponti Statisztikai Hivatal t�j�koztat�j�b�l. Az el�zetes adatok szerint 2006 els� kilenc h�napj�ban 74985 gyermek sz�letett, 97543 lakos hunyt el, 37074 h�zass�gk�t�s t�rt�nt.”

Miel�tt m�g t�l l�pn�k az elemz�sen, �gy v�lem nem �rt lesz�gezni m�g valamit a sz�let�sekkel kapcsolatban. (Megint rasszist�nak leszek b�lyegezve, b�r nem mintha zavarna.) A cig�nys�g l�leksz�ma ugyanis folyamatosan n�vekv� tendenci�kat mutat. Teh�t a sz�let�sek sz�m�b�l ez bizony�ra jelent�s r�szt tesz ki. N�luk egy�ltal�n nem mondhat� ritkas�gnak a 6 vagy t�bb gyerek. Ezt t�bb okb�l is megengedhetik maguknak. A legf�bb term�szetesen az �llam cinkoss�ga. A gyerekek ut�n ugyanis nagy �sszeg� t�mogat�sokban �s kedvezm�nyekben r�szes�lnek, tov�bb� b�rsz�n�kb�l ered�en, legyen b�rmily rossz n�h�nyuk helyzete, onnan mindig kiemelik �ket, legyen sz� ak�r magas �sszeg� sz�ml�kr�l, vagy egyenesen lak�s biztos�t�s�r�l.  Ez az igencsak l�tv�nyos el�nny�jt�s (er�s pozit�v diszkrimin�ci�) kihat a gyermekek sz�m�ra is. Azt�n hozz�vehetj�k m�g azt, hogy sokuknak nincs munkahelye, �gy az onnan esetlegesen ered� h�tr�nyokat sokuk nem szenvedi el.

Persze a nekik juttatott kedvezm�nyekkel �s t�mogat�sokkal a t�bbs�get juttatja h�tr�nyos helyzetbe az �llam, �gy a magyars�g l�leksz�ma �vek �ta jelent�sebben akad, mintsem azt b�rmely (enged�lyezett) statisztika jellemezni tudn�.

Mivel ez a cikk c�lj�t tekintve ink�bb a probl�ma megold�s�nak lehet�s�geit feszegeti, �gy r�t�rn�k az ezir�ny� javaslatokra. Ezek nagyr�szt a p�nz�gyi oldalr�l k�zel�tik meg a probl�m�t, elv�gre �gy v�lem ez mindennek az alapja, mely v�zol�sra ker�lt. Ha egy csal�dnak megvan az anyagi h�ttere a gyerekv�llal�shoz, �s a csal�d fenntart�s�hoz, akkor az id�vel megoldhatja a n�pess�gfogy�s probl�m�j�t. Amennyiben pedig siker�l megsz�ntetni az ebb�l ered� �rd�gi k�rt (egyre kevesebb dolgoz�, egyre t�bb eltartott, ami ism�t kevesebb dolgoz�t eredm�nyez), akkor Magyarorsz�g, a n�p (�s nem a Parlament) er�fesz�t�sei �ltal elindulhat a gyarapod�s �sv�ny�n, melyr�l sajnos m�r r�gen let�rt.

Mivel az �llam seg�ts�g�re, a Parlamentben l�v� p�rtok folyt�n nem sz�m�thatunk, �gy nem marad m�s lehet�s�g, mint az �n�ll�s�g, egy fajt�ja. Egym�son kell seg�ten�nk. Ez k�ts�gtelen�l neh�z feladat. Nagym�rt�k� �sszetart�s sz�ks�ges hozz�, egyszersmind koordin�ci�.

Sok apr� (�m hasznos) tr�kk el�fordul t�bb h�ztart�sban. Ezek legink�bb a sp�rol�st c�lozz�k meg. Ilyenek p�ld�ul a h�sok el�bb h�slevesk�nt, majd valami m�sodik �telk�nt val� elk�sz�t�se, vagy a kis, m�r alig haszn�lhat� szappandarabok �sszegy�r�sa egy eg�ssz�. Akikn�l t�bb gyermek van a h�zban megszokott, hogy az id�sebb testv�rek az ifjabbakra hagyom�nyozz�k bizonyos t�rgyaikat (n�h�ny tank�nyv, ruh�zati cikk).

�m ezek t�nylegesen csak apr�, hasznos tr�kk�k, ezzel egy csal�d nem ker�l sokkal jobb helyzetbe, teszem azt nem fog merni t�bb ut�dot felv�llalni. Ez�rt kell seg�ts�g m�s forr�sb�l (is). Olyan ter�leteket kell legink�bb megc�lozni, melyek hasznosak ugyan, �m az es�lyi lehet�s�g a legt�bbekn�l alacsony. Ilyen t�bbek k�z�tt a lak�sok h�szigetel�se, vagy a meg�jul� energiaforr�sok hosszabb t�von jelent�sen megt�r�l� felhaszn�l�sa. A jelent�s beruh�z�si k�lts�gek miatt legink�bb csak a tehet�sebbek engedhetik meg maguknak, s sp�rolnak �gy m�g t�bbet, am�gy sem kicsi vagyonukhoz. Alapvet�en megv�ltozna a helyzet, ha egy szervezet mindezt megel�legezn�, s csak a megsp�rolt sz�mlad�jak valah�nyad r�sz�t (teszem azt: fel�t) k�rn� el rendszeresen ut�lag, m�g �ssze nem j�n a beruh�z�s k�lts�ge.

T�rj�nk r� a v�s�rl�sra, mely szint�n jelent�s �sszegekkel terheli egy �tlagos h�ztart�s k�lts�gvet�s�t. A v�s�rl�sban ugyeb�r sok a buktat�t rejt mag�ban. Most nem szeretn�k kit�rni azokra az �tver�sekre, melyek jellemzik, ez a probl�ma m�r t�bb �r�somban felbukkant �s elemz�sre ker�lt. Csak egyetlen r�sz�re t�rn�k ki: m�gpedig a t�bbet vesz, kevesebbet fizet eset�re. Mindenki tiszt�ban van ennek igazs�gtartalm�val. A dologgal f�k�nt az a baj, hogy a t�bbs�g nem engedheti meg mag�nak, hogy t�bbet vegyen �s ez�ltal a gyakorlatban olcs�bban juthasson hozz�. A megold�s igen egyszer�, puszt�n �sszefog�s k�rd�se. N�h�ny szem�ly �sszegy�jti a v�s�rl�sra sz�nt �sszeget, majd bev�s�rolnak. Term�szetesen a t�bbet, kevesebb�rt alapon. Egy �gy lefolytatott bev�s�rl�s megtakar�t�ssal j�r a r�sztvev�k sz�m�ra. Mindig a kisemberr�l h�zz�k le a legt�bb b�rt, ez�rt kell, hogy egy�tt nagyok legy�nk, s �gy nehezebben haszn�lhassanak ki benn�nket!

R�szben elt�rve a p�nz�gyi jeleg� javaslatokt�l, k�vetkezzenek azok, melyek a szem�lyek egym�son val� k�zvetlen seg�ts�g�t c�lozz�k meg.

Sok dolgoz� sz�l�, a munk�b�l ered� id�hi�ny folyt�n nem tud el�g id�t szak�tani gyermekeire. Nem mindenhol �lnek m�r a nagysz�l�k, vagy betegess�g�k folyt�n nem mindig tudnak vigy�zni a gyerekekre ilyen esetekben. �m mindig vannak olyanok, akik el tudn�k l�tni e tiszts�get. Egy �pp gyermekeivel foglalkoz� anyuka tudna vigy�zni teszem azt a szomsz�d gyerek�re is, am�g az dolgozik. K�l�n�sebb megterhel�st nem jelentene, s a k�z�sbe beadott p�nzb�l az �tkez�s is olcs�bban j�nne ki, mint, ha minden gyerekre k�l�n-k�l�n kellene f�zni (+mosogatni + stb…). M�gis ritk�n tal�lkozni eff�le megold�ssal. M�sik, n�ha el�fordul� megold�s (a nagysz�l�k hi�nya eset�n) egy m�sik, am�gy mag�nyos, de gyermekeket kedvel� id�s h�zasp�rn�l, vagy egyed�l �l� id�s embern�l elhelyezni olykor a gyerekeket, ha a sz�ks�g �gy k�v�nja. Mindez els�sorban t�rsadalmi hasznot jelent. Az indokl�s nem t�l neh�zkes. Mert ugyeb�r az am�gy mindennapjait mag�nyosan tenget� id�s embernek ink�bb �r�met szerz�nk azzal, ha vigy�zhat egy gyerekre. M�sr�szt a gyermek nem marad fel�gyelet �s ezzel egy�tt nevel�s n�lk�l. Egyik f�l sem lesz mag�nyos, k�lcs�n�sen seg�thetik egym�st. Egy am�gy is �pp gyermekeivel foglalkoz� anyuka feltehet�leg �gyis szereti a gyerekeket, szeret vel�k foglalkozni, �gy neki is val�sz�n� �r�me telik benne. Ezzel egyidej�leg, ha a fel�gyelete al� helyezett gyerek id�sebb, a fel�gyel� gyerekei pedig fiatalabbak, akkor (f�leg seg�ts�g �ltal) elleshet bizonyos fort�lyokat, szert tehet tapasztalatokra, melyek a j�v�ben nagy seg�ts�g�re lehetnek, mikor � ker�l a sz�l�i szerepbe.

Amint teh�t l�thatjuk, az eff�le megold�soknak sz�mtalan el�nye lehet mindenki sz�m�ra, s felett�bb kev�s h�tr�nya. Persze a p�tsz�l�k megv�laszt�sa nagy k�r�ltekint�st ig�nyel. R�ad�sul nincsenek h�tr�nyos p�nz�gyi vonzatai a dolognak.

Vegy�nk m�sik esetet: kir�ndul�s. Kellemes id�t�lt�s, a fiatalok k�l�n�sen ig�nylik. R�ad�sul egy csal�di kir�ndul�s er�s�ti a sz�lakat annak tagjai k�z�tt. Most nem valami m�regdr�ga k�lf�ldi �tr�l besz�lek, hanem csak valami h�tv�gi �tr�l a v�roson k�v�lre egy piknik kapcs�n, vagy ak�r egy bogr�csoz�s�rt. Ekkor is meg lehet tenni, hogy egy kis �sszefog�ssal jobb� �s mellesleg olcs�bb� tegy�k azt. Nem mindenkinek van p�ld�ul aut�ja. Egy ilyennel b�r� csal�d azonban felaj�nlhatja egy m�siknak, hogy menjenek egy�tt. Ezzel term�szetesen �r�met okoznak, hisz aut� n�lk�l nehezebben lehet ezt megoldani. Plusz f�rads�got, vagy k�lts�get nem nagyon jelent, s�t, ha t�bben dobj�k �ssze a bogr�csoz�s �r�t, m�g mindenki jobban is j�n ki bel�le. R�ad�sul a gyerekek j�tszhatnak is egym�ssal, a k�t csal�d j�l elbesz�lgethet.

Ezen k�t �tlet egyik alapja a felm�r�s, melyet az egyik �ltalam fel�gyelt oldalon folyik. A szavaz�sb�l egy�rtelm�en kit�nik, hogy a l�togat�k k�z�l sokak lelki probl�m�j�nak forr�sa nem m�s, mint az egyed�ll�t. Els�sorban fiatalok, �gy azt kell mondjam, ebb�l a szempontb�l is k�l�n�sen vesz�lyeztetett koroszt�ly.

Mindezek olyan dolgok, melyek manaps�g ritk�k, s ez az �sszefog�s hi�ny�nak k�vetkezm�nye. Egy�tt jobbak, er�sebbek vagyunk, ezt hirdeti a weboldal is. Fel kell ismerni, hogy, ha egym�son seg�t�nk, az gyakran nem is j�r semmif�le f�rads�ggal, m�gis sokat haszn�l a r�sztvev�k sz�m�ra.

Egys�gben az er�!

Babilon5