Eutan�zia

Az eutan�zia – ak�rcsak az abortusz – egy sokat vitatott t�ma, melyben neh�z d�nt�st hozni. Pontosabban az egy�nek k�pesek r�, de a t�rsadalom nem. Alapvet� n�zetbeli k�l�nbs�gek vannak a k�rd�sben, az al�bbiakban ism�telten saj�t gondolataimat k�zl�m.

Az eutan�zia nem m�s, mint a b�k�s hal�l lehet�s�ge, az, hogy a s�lyos beteg ink�bb meghaljon, mintsem tov�bb szenvedjen.

A vil�g egyes vid�kein hallgat�lagosan enged�lyezett, m�shol m�g a beteg kifejezett k�relm�re sem engedik, azt elutas�tj�k. Sokszor bukkantak fel olyan szem�lyek azonban, akik v�llalva a k�vetkezm�nyeket teljes�tett�k a betegek k�r�s�t, ami miatt sok esetben b�rt�nb�ntet�s a jussuk.

Ennek is van r�szben vall�si h�ttere. Az alapja tudtommal olyasmi, hogy az �let, melyet Isten adott, azt csak � veheti el. Vannak m�sf�le v�lem�nyek is, de azokat jelen �r�s nem t�rgyalja.

Nekem az a v�lem�nyem, hogy enged�lyezni kell hivatalosan. M�r t�bbsz�r pr�b�ltam ugyanis belek�pzelni magam annak a f�jdalmas betegs�gben szenved� embernek a hely�be, aki gy�gy�thatatlan, s arra jutottam, ink�bb a hal�l. Mi �rtelme lenne l�tezni olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, melyet nem nevezhet�nk igazi �letnek? Csak a veget�ci�, semmi val�di tartalom. Dr�ga gy�gyszerek, f�jdalmak, a boldogs�gt�l val� megfosztotts�g.

Gyakran elgondolkodom rajta, hogy milyen kegyetlen is az ember? Ugyanis egy lovat, ha az menthetetlen�l les�r�l, meg�l, megszabad�tva ezzel a tov�bbi szenved�sekt�l. Ellenben egy r�kos embert, akit m�r nem lehet megmenteni, csak f�jdalmai vannak k�rh�zba dugnak, dr�ga gy�gyszereket t�mnek bel�, hi�ba. Mi v�gre teszik ezt? Igaz�b�l, kiss� sark�tva n�zve nem is k�l�nb�zik annyira egy �si hal�lra k�nz�si m�dszert�l, az elevenen elrohaszt�st�l… Annak l�nyege abban �llt, hogy az el�t�ltet vagy egy szorosan z�r�d� hord�ba z�rt�k. Akt�van etett�k, itatt�k, a t�bbit m�r elint�zte a term�szetes anyagcsere folyamat, amit ugye csak a hord�ba lehetett v�gezni…

Ugye nem is k�l�nb�zik olyan sokban? Viszont �gy v�lem m�s is k�zrej�tszik. Mi az, mely m�g a kegyetlens�gn�l is jellemz�bb az emberre? Persze, a p�nz�hs�g. Ugyanis a k�rh�zi ell�t�s, a gy�gyszerek mind rendk�v�l sokba ker�lnek, ez�ltal nagy hasznot hajtanak a k�l�nb�z� gy�raknak �s keresked�knek. Igaz, felett�bb ritk�n haszn�lnak m�g a legkisebb m�rt�kben is, de ez sosem �rdekelte a profit�hes m�gn�sokat. Hi�ba terhelj�k teh�t a beteget �s az �llamot nagy k�lts�gekkel, pontosabban a beteg szempontj�b�l hi�ba, mert profit�hes senkih�zikat tov�bb gazdag�tjuk…

Tavaly volt az eset, mikor egy cig�ny felgy�jtott egy fiatal l�nyt, aki s�lyos �g�si s�r�l�seket szenvedett. Hi�ba adt�k neki a f�jdalomcsillap�t�kat, azok nem voltak k�pesek haszn�lni, csak szenved�s k�s�rte, am�g meg nem halt… Vajon nem lett volna k�ny�r�letesebb, ha ezt nem hagyj�k?

�m abba is belegondolhatunk, mi lett volna, ha t�l�li? Bizonyosan tov�bbi f�jdalmak, hiszen a s�lyos �g�si s�r�l�sek gyakorlatilag sosem gy�gyulnak meg. No, meg megint el�j�n az egyik emberi saj�toss�g, elv�gre er�sen k�tlem, hogy azok, akik nem tudj�k, mi t�rt�nt, azok val�sz�n�, legal�bbis undorral fordultak volna el t�le. Er�sen k�tlem ugyanis, hogy a sz�l�knek lett volna, ak�r m�g nagyobb seg�ts�gekkel egy�tt is annyi p�nze (m�r megint a p�nz…), hogy finansz�rozni egy dr�ga plasztikai m�t�t sorozatot. Testi �s lelki szenved�s teh�t, ez lett volna az oszt�lyr�sze a l�nynak egy �r�lt miatt, ha t�l�li…

Az �rveket v�gtelen hosszan lehet sorolni mellette, de ellene csak k�t dolgot lehet mondani: a vall�si magyar�zatot �s a profitot. Azt hiszem ezek az �rvek nem elegend�ek az ilyen jelleg� kegyetlens�gre.

Babilon5