Csurka Istv�n Magyar szemmel, 2001. j�nius 28.-augusztus 02.
forr�s: Holhome

Sorozatot kezdek el ma. A k�zlend� anyag terjedelme nagy, megmondani sem
tudom, hogy ennek az �r�snak h�ny r�sze lesz. Az Izraelb�l Magyarorsz�gra
ir�nyul� t�kebefektet�s �tj�t, m�dj�t, c�lj�t k�v�nom v�gigk�s�rni, k�l�n�s
tekintettel az \"ingatlanfejleszt�sekre\". Ez a sz� az�rt van id�z�jelben,
mert �j kelet�, �s tal�n sz�nd�kosan is hom�lyos tartalm�. A magyar f�l m�g
nemigen �rti, hogyan lehet egy ingatlant fejleszteni. Hiszen, ha h�z,
t�rt�netesen, akkor m�g csak hagyj�n, akkor lehet tatarozni, emeletet
r��p�teni, szebb�teni, s ezt lehet ugyan \"fejleszt�s\"-nek mondani, de m�r
ebben az esetben is elt�r�nk nyelv�nk t�rgyias szellem�t�l, amely szereti
megnevezni a dolgokat �s a tataroz�st tataroz�snak, a r��p�t�st r��p�t�snek
mondja. A legegyszer�bb ingatlanfejleszt�s egy�bk�nt h�sv�t el�tt t�rt�nt,
annak idej�n, amikor a gondos gazdaasszony kimeszelte a h�z�t. Sz�p
feh�rre.

Manaps�g nem ilyen meszel�sek vannak. El�sz�r pap�ron meszelik, min�s�tik
�t a f�ldet, mez�b�l, sz�nt�b�l belter�lett�, al�cs�vezik, villanyt, g�zt,
csatorn�t �p�tenek bele, s ez m�r k�ts�gtelen�l fejleszt�s. A baj csak az,
hogy ez-ut�n a fejleszt�s ut�n rendszerint megv�ltoznak a
tulajdonviszonyok. �rkezik egy vev� valahonnan -, megveszi a telket. No,
nem �ppen azon az �ron, amit mez�kor�ban �rt, de nem is azon, amit
al�csatorn�zva �r. S ekkor kezd�dik, az �j, t�keer�s tulajdonos j�volt�b�l
az igazi fejleszt�s: r�videsen elk�sz�l a plaza vagy a \"gy�gycentrum\". Az
Ingatlanbefektet�s c�m� �js�g �rja: \"1995-ben �s 1996-ban a
befektet�seknek �jabb lend�letet adott az izraeli gazdas�gban bek�vetkezett
bels� v�ls�g, amely a k�lf�ld fel� terelte a p�nzembereket, �s az, hogy
akkorra Magyarorsz�got a t�rs�g egyik legstabilabb, befektet�sre
alkalmasabb piacak�nt tartott�k sz�mon.\" - Itt az�rt �lljunk meg egy
sz�ra. Milyen stabilit�s volt akkor haz�nkban? A Bokros-f�le stabilit�s
�veit �lt�k, mindenki - m�rmint a Bokros-Suchman-Medgyessy-f�le bank�rkaszt
kiv�tel�vel - sokkal szeg�nyebb lett, minden elad�v� v�lt, minden
le�rt�kel�d�tt, gyorsan elkelt a villany, a g�z, a belter�leti f�ldek �s
Tocsik nemsok�ra elkezdte felvenni a sikerd�jait. Demszky a Vector 2000-nek
fizetett, harmonikusan egy�ttm�k�d�tt a Horn-Kuncze-korm�nnyal, benne majd
a Bokrost v�lt� Medgyessyvel �s a m�g�tte �ll� Fekete J�nossal. M�g itt van
a Leumi Bank, de m�r szedel�zk�dik. \"1998-ra az izraeli befektet�sek
el�rt�k a 250 milli� doll�rt, �s az el�zetes adatok szerint 1999-ben
mintegy 300 milli� doll�rra becs�lhet� a Magyarorsz�gra �rkezett izraeli
t�ke nagys�ga.\" Az�ta a befektet�sek �sszege el�rte, s�t meghaladta a 900
milli� doll�rt, s �gy a kicsiny Izrael beker�lt a legnagyobb k�lf�ldi
befektet�k k�r�be. Nem sokkal maradva el a hatalmas N�metorsz�gt�l vagy a
m�g nagyobb USA-t�l. \"C�lter�leteik k�z� tartoznak az ipar, a
telekommunik�ci� �s legnagyobb m�rt�kben az ingatlanfejleszt�sek.\"
(Ingatlanbefektet�s) K�s�bb majd t�telesen felsoroljuk ezeket a
fejleszt�seket.

Most azonban �lljunk meg egy pillanatra. 1995-96-ban adva van egy \"bels�
v�ls�ggal\" k�zd� orsz�g, ahonnan kimenek�l a t�ke, amint azt az
Ingatlanbefektet�s a liber�lis sajt� sz�haszn�lat�t id�zve �rja, meg egy
stabil, ahol �ppen ennek a stabilit�snak a k�vetkezt�ben minden elad�. Itt
mindenki szeg�ny, s a napi fennmarad�s �rdek�ben mindent el kell adni.
Legal�bbis ezt mondj�k azok, akik a gyors privatiz�ci�t szorgalmazz�k,
int�zik. Kik ezek? Az egyik Bokros Lajos, aki \"Riccard�\" �ln�ven �rt a
Besz�l�be gazdas�gi �rtekez�seket a rendszerv�lt�s el�tt, de ezt soha nem
r�tt�k fel neki szocialista elvt�rsai, sem el�tte, sem ut�na, �s akik mag�t
a Besz�l�t �ll�t�lag �ld�zt�k, a m�sik pedig Suchman Tam�s, a marcali zsid�
hitk�zs�g tiszts�gvisel�je, egy marcali zsid� fuvaroscsal�d sarja. T�rt�nik
m�g ekkor az orsz�gban, hogy folytatj�k a megkezdett bankkonszolid�ci�t,
azaz p�nzt nyomnak bele olyan bankokba, amelyek el�z�leg nagy hiteleket
adtak soha meg nem nevezett egy�neknek, c�geknek, �s emiatt elvesztett�k
t�k�j�k nagy r�sz�t, a Nemzeti Bank �l�r�l elt�vol�tj�k a reform�tus magyar
csal�d t�rt�nelmi nev� Bod P�ter �kos�t, �s hely�re visszateszik a zsid�
sz�rmaz�s� kedvencet, Sur�nyi Gy�rgy�t, s a stabilit�s nagyobb dics�s�g�re
a korm�ny elkezdi t�nkretenni, becsapni, elszeg�ny�teni az �llamszervezet
alapsejtjeit, az �nkorm�nyzatokat, visszatartva a kor�bban elprivatiz�lt
belter�leti ingatlanaik�rt j�r� p�nzeket, �s sikerd�jat aj�nlva fel annak,
aki r� tudja besz�lni �ket, hogy fogadjanak el sokkal kevesebbet is, �rj�k
be egykori vagyonuk t�red�k�vel. Az �gylet egyik lebonyol�t�ja, aki m�g ma
is b�r�s�g el�tt �ll: Tocsik M�rta. A f�b�n�s�k azonban k�l�nb�z�
kit�ntet�sek birtokosai. Itt, a stabil orsz�gban, ahov� a v�ls�g�vezetb�l
menek�l a t�ke, a bank�rok havonta le�rt�kelik a nemzeti valut�t, s �gy a
menek�lt ingatlanfejleszt� egys�gnyi doll�rj��rt minden nappal nagyobb
ter�letre teheti r� a kez�t. Bank�rjai j�volt�b�l a magyarnak, legyen ak�r
paraszt, k�rp�tolt, ak�r �nkorm�nyzat, minden �r�val t�bb f�ldet kell
ingatlanfejleszt�s al� bocs�tani, hogy ugyanazt az �sszeget kapja meg �rte,
mint amit tegnap kapott volna.

1996 elej�n sz�letik meg a m�diat�rv�ny, aminek a k�vetkezt�ben gyorsan
megalakult a k�t kereskedelmi csatorna, an�lk�l, hogy kifizetn� az �gylet
alapj�n j�r� �f�t, �s egyidej�leg rendszeres puszt�t�s �ldozat�v� lesz a
Magyar Telev�zi�, �s a nemr�giben alakult Duna Tv is a l�t��rt, a
fennmarad�s��rt k�zd. Nem hagyhatjuk figyelmen k�v�l, term�szetesen, hogy
mindk�t kereskedelmi telev�zi�, de els�sorban a Tv 2, a ma m�r
\"mos�g�p\"-t�v�nek nevezett, a Bronfman csal�d tulajdon�ban van, �s az
ir�ny�t�sa is ennek megfelel�. Edgar Bronfman �r tudvalev�leg a Zsid�
Vil�gkongresszus eln�ke. A Horn-korm�ny mindj�rt hivatalba l�p�se ut�n
magas �llami kit�ntet�ssel jutalmazta. G�ncz �rp�d eln�ks�ge els�
ciklus�ban, a forr� napokban, amikor sok j� tan�csra volt sz�ks�ge, h�t-
vagy nyolc �zben j�rt Amerik�ban, ennek a vil�gsz�vets�gnek a
vend�gszeretet�t �lvezve. Ennek egyik le�nyv�llalata, az Emanuel Alap�tv�ny
- �s a Soros rendezte meg ott egyik darabj�nak a bemutat�j�t, amir�l a
Magyar F�rumban tud�s�tottunk.

Vess�nk azonban egy pillant�st a v�ls�gban l�v� orsz�gra is, ahonnan magyar
ingatlanfejleszt�sekbe menek�l a t�ke. Ott h�bor� van, pontosabban h�bor�
volt, h�bor� d�l jelenid�ben, �s h�bor� k�sz�l a j�v�re. A hadsereget
�lland�an k�szenl�tben kell tartani. Id�nk�nt mindenki katona. Senkinek
nincs fogalma r�la, hogy mennyibe ker�l ennek a mindig gy�ztes �s mindig
sz�mszer� t�ler�vel szemben gy�ztes hadseregnek a fenntart�sa, de hogy ez
olcs� nem lehet, az nyilv�nval�. A t�k�nek m�gis van �tja kifel�. Id�zz�k
�jra az Ingatlanbefektet�st.

\"A Magyarorsz�gon megjelen� k�lf�ldi befektet�k k�z�l tal�n az izraeliek
vannak a legspeci�lisabb helyzetben. M�g a nyugati orsz�gok befektet�i a
rendszerv�lt�st k�vet�en �rkeztek haz�nkba az�rt, hogy megismerj�k az
orsz�got �s felm�rj�k a lehet�s�geket, addig az izraeli �zletemberek
sz�m�ra Magyarorsz�g sok esetben a sz�let�s hely�t, rokoni, bar�ti
kapcsolatokat jelentett. Ma m�r kicsit m�s a helyzet. A Magyarorsz�gon
jelenl�v� legnagyobb izraeli befektet�k k�zvetlen�l �ltal�ban nem k�t�dnek
az itt �l�kh�z - ezeket tal�n az itt d�h�ng� antiszemitizmus �s a vel�k
sz�letett mazochizmus vonzza ide -, de szinte minden esetben olyan
k�pvisel�t deleg�lnak �zleteik �l�re, aki j�l ismeri ezt az orsz�got. �gy a
befektet�sek �s a magyarorsz�gi �zletek h�tter�ben val�ban domin�lnak a
k�zvetlen, szem�lyes kapcsolatok.\" Ford�tsuk le, �rtelmezz�k az
Ingatlanbefektet�s ezen mondatait? Mi�rt is ne? M�g akkor is, ha ez
antiszemitizmusnak min�s�l majd. Az izraeli befektet�sek zsid�k sz�m�ra
l�tes�lnek, azokat magyar zsid�k ir�ny�tj�k, akik j�l ismerik a terepet.
Ennyi. Nincs ez m�sk�nt a m�sik befektet�si �gazatban, a
telekommunik�ci�ban sem. Ahol pedig ez csak fogh�jasan m�k�dik, mint az
�llami Telev�zi�ban �s R�di�ban, a fogh�jak bet�m�se c�lj�b�l ezeket
�lland�an keresztt�z alatt tartj�k. Addig, am�g olyan homog�n nem lesz a
vezet�s, mint az izraeli �zletek �l�n, az ingatlanfejleszt�sben. Izraelb�l
n�zve teh�t Magyarorsz�g nem egy�b, mint egy nagy ingatlanfejleszt�s.

J� �zlet ez? Igen, de egyel�re csak az�rt, mert potom p�nz�rt lehet
hozz�jutni a magyar f�ldh�z, ingatlanhoz. A haszon egyel�re csak a
vil�gbanki parancsok szerint t�nkretett, elszeg�ny�tett magyar talaj
megv�tel�ben jelenik meg. A nagy �zlet majd akkor val�sul meg, ha az �j
�ron eladj�k ugyanezeket a fejlesztett telkeket. De eladj�k-e?
Lehet-e felt�telezn�nk, hogy m�s c�ljuk is van ezekkel az ingatlanokkal, a
fejleszt�sekkel, az �zletl�ncok fel�p�t�s�vel, a plaz�kkal, mint a k�s�bbi
tov�bbad�s? Gondoljunk bele: a p�nzt h�bor�s t�rb�l hozt�k ki, egy
v�ls�g�vezetb�l, ahol a legnagyobb t�ke tulajdonosai sincsenek teljes
biztons�gban, s ahol gyakran a saj�t rend�rs�g�knek is szembe kell
sz�llniok, sokszor v�resen �ssze kell csapniok azokkal a telepesekkel,
akiket az egykori Szovjetuni� ter�let�r�l hoztak ki. Ezek k�vetel�znek �s
ezek nem l�tj�k be, hogy ott, a volt Palesztina ter�let�n m�r j�form�n
nincs sz�mukra hely. M�r Amerika is sz�t emelt a tov�bbi telep�t�sek ellen.
M�g ha ez meglehet�sen hat�stalan maradt is.

A volt Szovjetuni� ter�let�n, az egykori pogromok hely�n �llamilag
fedezett, lappang� antiszemitizmus van, nincs �s nem is lehets�ges
semmilyen ingatlanfejleszt�s. Ha ott lak�parkokat �p�ten�nek �s �zleteik
�l�re csak olyan embereket nevezn�nek ki, aki az Ingatlanbefektet�s
szavaival \"j�l ismeri az orsz�got\", a helyiek sz�tvern�k a berendez�seket
�s nem t�rn�k el a vezet�ket, mert �k meg azt ismerik j�l - vagy nem j�l -,
aki a befektet� szerint j�l ismeri az orsz�got. A cionista �sszegy�jt�s
programja teh�t megfeneklett, m�gpedig els�sorban az arabok nagyar�ny�
szaporod�sa k�vetkezt�ben. Nincs hely, s egyel�re nem lehet annyit kiirtani
k�z�l�k, hogy legyen. M�s hely kell. Azok teh�t, akiket a befektet�k
megb�znak a fejleszt�sek vezet�s�vel, akik rokonok �s bar�tok, nem arra
figyelmeztetik a terepet nem ismer� sorst�rsaikat, a p�nzembereket, hogy ne
gyertek ide, mert itt tombol az antiszemitizmus, hanem �ppen ellenkez�leg,
azt mondj�k, azt kell hogy mondj�k, hogy itt a p�nz is �s az ember is
biztons�gban van, mert a n�p - h�la Istennek - t�relmes, �s csak a sajt�nk
�rja azt, hogy itt antiszemitizmus tombol, meg kirekeszt�s, �s �ld�zik a
cig�nyokat meg a zsid�kat. Val�sz�n�leg megmondj�k nekik ny�ltan: - N�zzed,
elvt�rs, ezt csak a mi sajt�nk �rja, hogy olcs� legyen a telek. �s j�n a
p�nz. �p�lnek a plaz�k, a lak�parkok, a f�ldeket �tmin�s�tik az
�nkorm�nyzatok, mindenki el�z�keny, �s kalapot emel a t�ke el�tt.

Bizony, sz�ll�scsin�l�s ez, m�gpedig olyan, amihez a m�diumoknak �s a
p�nznek sz�zsz�zal�kos �sszedolgoz�s�ra van sz�ks�g, mert a gazdan�pnek, a
fejleszt�s el�tti f�ldtulajdonosoknak nem szabad �szrevenni�k, hogy mi
t�rt�nik. A folyamatnak rejtve, a demokr�cia �s az Eur�p�hoz val�
csatlakoz�s jegy�ben kell lej�tsz�dnia. Kenyeret keveset kell adni a
n�pnek, de cirkuszt ann�l ink�bb. A cirkuszt az ingatlanfejleszt�sekhez m�r
�vek �ta Torgy�n szolg�ltatja, s ezzel teszi a legnagyobb szolg�latot az
ingatlanfejleszt�knek, nem pedig azzal, hogy id�nk�nt kip�t tesz a fej�re.
Cirkusz az is, amikor \"komonist�zik\", �s harag napj�t tart, s cirkusz az
is, amikor letart�ztatott mindenes�t, �llamtitk�r�t v�di, holott tudv�n
tudja, kicsoda, micsoda.

A k�vetkez� r�szletben az ide �rkez� p�nz �tj�t, esetleges eredet�t
k�s�relem meg nyomon k�vetni.

Az el�z� r�szben meg�llap�tottam: az Izraelb�l Magyarorsz�gra ir�nyul�
t�kebefektet�s ar�nytalanul nagy r�sze ingatlanbefektet�s.
Megk�rd�jeleztem, hogy ennek a h�tter�ben csup�n az a c�l �ll, hogy a
magyar ingatlanokat megszerezve, a k�l�nb�z� izraeli c�gek extra-profitokra
tegyenek szert. Ehhez ugyanis egy id� m�lva el kellene adniok ugyanezt az
ingatlant. Ennek azonban semmi jele nincs most. Feltettem tov�bb� azt a
k�rd�st is, hogy elegend� magyar�zat-e erre az egyir�ny�, s jellegzetes
mozg�sra az a t�ny, hogy a magyar f�ld igen olcs�, s az ingatlanba
befektetett p�nz oly csek�ly, hogy nem is kell t�r�dni azzal, mi t�rt�nik
k�s�bb. Vagyis egy ismeretlen befektet�si c�l fennforg�s�t sugalmaztam.
Id�ig el�rve m�g mindig nem akarok t�bbet, mint �jabb t�nyekkel, t�nyek
csoportos�t�s�val, okok �s �sszef�gg�sek keres�s�vel tov�bb k�rdezni.

Az eddig felt�rtakb�l egyel�re csak annyi vil�gos, hogy valami k�l�n�s, a
szokv�nyos t�ke�raml�st�l elt�r� dolog t�rt�nik. Mik�nt m�r m�s helyen is,
ez�ttal is \"sz�ll�scsin�l�s\"-nak neveztem a m�veletet. Meglehet, kiss�
kor�n �s mintegy megel�legezve valamit, ami ennyire s�lyos k�rd�sek
eset�ben megengedhetetlen, tudom�nytalan elj�r�s, legal�bbis akkor, ha nem
k�vetkezik az okok felt�r�sa. H�t k�vetkezz�k!

Az ingatlanfelv�s�rl�shoz �s az ezekkel �sszef�gg� nagyar�ny�
plaza�p�t�sekhez el�bb meg kellett teremteni a p�nz�gyi felt�teleket. Az az
el�felt�tel ugyanis, amelyre az el�z� r�szben hivatkoztam, tudniillik a
Bokros-csomag �s a magyar t�rsadalom v�szes elszeg�nyed�se, a \"minden
elad�\" �llapota maga is k�vetkezm�ny. Olyan szerencs�tlen �llapot, amelybe
el kellett jutni. Hogyan jutott a magyar t�rsadalom �s a magyar gazdas�g a
Bokros-csomag �llapot�ba, a \"minden elad�\" �llapot�ba? Vajon a
rendszerv�lt�snak sz�ks�gszer�en kellett ide vezetnie, vagy voltak k�ls� �s
bels� r�seg�t� k�r�lm�nyek, �s ezt a magyars�gra n�zve k�ros, vesz�lyes
ir�nyt szorgalmaz� emberek? Terel�k �s elterel�k. Mindenekel�tt meg kell
�llap�tanom, hogy ilyen vizsg�l�d�sokat, amelyek a rendszerv�ltoz�s
esetleges h�ts� c�ljainak vizsg�lat�ra ir�nyultak, m�g senki nem
kezdem�nyezett. A rendszerv�lt�s egy �dv�s jelens�g, amit nem illik egyes
k�r�k h�ts� sz�nd�kaival bemocskolni. Aki �gy k�rdez, gyan�s. Az oks�g
k�l�nben is, mint olyan, eleve ki van hagyva mai t�rsadalmi
k�rd�sfeltev�seink k�r�b�l. Ma nem szok�s megk�rdezni, hogy valami vagy
valaki az-e, ami, olyan-e, amilyennek l�tszik, tett�vel, b�nelk�vet�s�vel
van-e valami c�lja, s�t m�g a t�rv�nyeket is �gy hozz�k, hogy a
k�vetkezm�nyeivel, a t�volabbiakkal k�l�n�sen nincs tiszt�ban minden
t�rv�nyhoz�.

Akkor, amikor a tudom�ny, a biol�gia, az agykutat�s, a fizika �s a
kibernetika egyre t�bb, eddig nem sejtett okra vil�g�t r�, addig a
t�rsadalmi gondolkoz�s megreked valami felsz�nes tudom�sulv�telben. Az
\"�llam rossz tulajdonos\" mondt�k ki a rendszerv�lt�s hajnal�n a
liber�lisok, �s az �ll�t�st senki nem k�rd�jelezte, vagy nem merte
megk�rd�jelezni. Mindenfajta �llam, minden k�r�lm�nyek k�z�tt rossz
tulajdonos? Tov�bb�, nincs-e, nem lehet-e �rdeke, s�t l�t�rdeke egy
k�z�ss�gnek �ppen az �llami tulajdonl�s esetleg megv�ltoztatott tartalm� -
fenntart�sa egy adott t�rt�nelmi szakaszban? El kell-e jutni az �llam rossz
tulajdonos elven maradva addig, hogy a v�zm�veket, a csatorn�z�st, a
temetkez�st �s az energiaipart �s kereskedelmet is el kell adni k�lf�ldi
tulajdonosoknak? Mi az oka annak tov�bb�, hogy azokat a kiv�teles
szem�lyeket, akik m�gis r�k�rdeztek ezeknek a privatiz�ci�knak az ok�ra,
r�mutattak a helytelens�g�kre, r�vid �ton kipender�tett�k az �ll�sukb�l, s
lehurrogt�k, majd elhallgattatt�k �ket? K�zelm�ltunk t�rt�nete, kinevez�sei
�s lev�lt�sai, egyes elemek sz�ls�s�gesnek �s szalonk�ptelennek
nyilv�n�t�sa, egy�ltal�n: az �rvel�s �s �rdemi vita n�lk�li megb�lyegz�s
gyakorlata arra enged k�vetkeztetni, hogy mindebben megnyilv�nul valami
er�szak, valami h�ts� sz�nd�k, amelyr�l a n�pnek nem szabad tudom�st
szereznie.
T�rsadalmunk m�g ma is egyeduralmi jelleg�, er�szakra �p�l, csak ez az
er�szak m�sk�ppen van el�adva. Ez nem fizikai er�szak, noha sokszor az is,
hanem szellemi. G�zsba k�ti a gondolkod�st. Ezt az is bizony�tja, hogy arra
sem ir�nyul k�rd�s, hogy mi�rt b�lyegzik meg a k�rdez�ket �s mi�rt nem
engedik k�rdezni a tudom�nyt.

Mi�rt csak egyfajta, l�nyeg�ben v�ve marxista �s marxist�b�l liber�liss�
lett k�zgazdas�gtant tan�tanak az egyetemen, mi�rt �llap�tj�k meg
�nk�nyesen �s a sajt�monop�lium rekl�mfog�saival az �j irodalmi �rt�keket,
mi�rt nem tan�tj�k a t�rt�nettudom�ny mindegyik ir�nyzat�t, mi�rt van
egyoldal�an liber�lis t�j�koztat�s �s t�megkult�ra? De az alapk�rd�s�nkn�l
maradva: mi�rt nem k�rdez vagy k�rdezhet r� a tudom�ny a rendszerv�lt�s
k�r�lm�nyeire, okaira, esetleges rejtett, felt�ratlan c�ljaira, a
rendszerv�lt�st ir�ny�t�k, vagy azok egyes k�reinek kapcsolatrendszer�re,
f�gg�s�re, k�lf�ldi elk�telezetts�geire �s a sorsunkat eld�nt� glob�lis
er�k vel�nk kapcsolatos c�ljaira? Mi�rt nem lehet megk�rdezni, hogy
valamely t�ke honnan j�tt, mib�l sz�rmazik �s mit akar itt? A gondolkod�s
megreked ott, hogy a piacgazdas�g, amelyet a Nyugat telep�t ide, jobb, mint
a szovjet szocializmus ami k�ts�gtelen -, de azt m�r, hogy az ide be�rkez�
t�k�nek valami m�s, esetleg politikai, net�n etnikai c�lja is lehet, azt
sz�gyenl�sen nem k�rdezi senki. Arr�l m�r besz�lnek a nemzeti radikalizmus
k�r�be tartoz� k�zgazd�szok, hogy egyes piacveszt�seinknek,
tulajdonveszt�seinknek ak�r tragikus k�vetkezm�nyei is lehetnek nemzet�nk
sz�m�ra, de a h�ts� sz�nd�k, a kisz�m�tott k�rt�tel �s a \"tudatos
ingatlanfejleszt�s\" gondolat�ig nem jut el senki. A privatiz�ci�nak a
nemzeti sorssal val� �sszekapcsol�sa nacionalizmus, �s term�szetesen tabu.
Erre nincs �szt�nd�j. Amelyik kutat� pedig m�gis erre vetemedik, az
f�lredob�dik, �s m�ve nem �p�l bele a tudom�nyos �s a k�zgondolkod�sba.
Elhallgat�ssal van eltiltva.

Huszon�t-harminc �ve arr�l esik a legkevesebb sz�, mi az �rdeke a
k�z�ss�gnek. Ezzel ma m�r csak id�s, megviselt emberek, hatalom n�lk�li
hagyom�ny�rz�k, marad�k �tvenhatosok, megb�lyegzett horthyst�k vit�zkednek.
Meg �jabban, h�la Istennek �s a mi tev�kenys�g�nknek, az ifj�s�g t�gul�
k�rei, amelyek m�g �gyszint�n nincsenek hatalomban. Megtartani egy �zemet,
egy birtoktestet �s j�l m�k�dtetni, vagy pedig gyorsan eladni? �s ha
eladni, kinek �s mennyi�rt? Ezt, a nemzeti sors sz�m�ra legfontosabb
k�rd�st senki nem vizsg�lja. A liber�lis �lcsapat, az SZDSZ ehhez m�r
1989-ben azt is hozz�tette, hogy nem sz�ks�ges az �llami tulajdont kezel�
szem�lyeket, a rosszul m�k�dtet�ket lecser�lni, mert ha megv�ltozik a
tulajdonforma, ha az �llami v�llalatb�l r�szv�nyt�rsas�g lesz, akkor
mindj�rt, s�t sz�ks�gk�ppen j�l fog m�k�dni. Az �llami tulajdont a r�gi,
szovjetes form�ban rosszul m�k�dtet�k mind a kommunista n�menklat�ra tagjai
voltak, de hogy mi�rt ragaszkodott hozz�juk a liber�lis �lcsapat, arra most
az Ingatlanbefektet�s c�m� honlap m�r id�zett mondatai vetettek valami
sivatagian szikr�z� f�nyt, meg�llap�tva, amit m�r id�zt�nk, hogy az izraeli
befektet�k, akik nem �shonos magyarorsz�giak, szeretik rokonokra,
bar�tokra, olyanokra b�zni a megvett �zemet, akik el�tte is vezett�k,
ir�ny�tott�k. Term�szetesen nemcsak azoknak az �zemeknek a vezet�i maradtak
a hely�k�n, amelyeknek most izraeli tulajdonosa van, hanem a t�bbi is.
Ehhez viszont azt kell nyomban hozz�tenni, hogy egyetlen k�lf�ldi c�gr�l
sem tudhat� pontosan, ki a tulajdonosa. V�gs� soron.

A k�derment�sben akkor, 1989-ben, 90-ben csak politikai hatalom�tment�st
l�tott az ember, s undorodva fordult el az SZDSZ-t�l mint p�rtt�l, hiszen
ez kor�bban ennek �ppen az ellenkez�j�t hangoztatta, most, t�z �v m�lt�n
azonban egy c�ltudatos �s rendk�v�lien el�rel�t� sz�ll�scsin�l�st is fel
kell felfedezni benne. Mire kellett �s mire nem kell ma m�r az SZDSZ?
Kezdetben a sz�ll�scsin�l�sra �s az �tment�sre szervezt�k, arra tartott�k
fenn, most azonban, hogy m�r itt vannak azok, akiknek sz�ll�st csin�ltak,
nem kellenek, mert megszokott, bel�j�k r�gz�lt hangoskod�sukkal felh�vj�k a
figyelmet az eddig sikeresen elrejtett h�ts� c�lokra, az
ingatlanfejleszt�sre. Ez �ll a Kuncze-Demszky-v�lt�s m�g�tt is. Rem�lik,
hogy Kuncze arc�val el lehet takarni Bauert �s a t�bbit.

Mer�sz felt�telez�s, de teljesen kiz�rni nem lehet, hogy a \'90-es, \'91-es
�tment�sekben, g�rcs�s k�derment�sben, mag�ban az
Antall-T�lgyessy-paktumban valakik m�r l�tt�k a mai plaz�k hely�t,
sejtett�k az �r�t, ismert�k a helyrajzi sz�m�t. Az azonban k�ts�gtelen,
hogy a magyar rendszerv�lt�s akkori, hirtelen elkanyar�t�s�ban,
visszafog�s�ban benne volt az eg�sz n�menklat�ra burzso�v� v�l�sa, a
piacszerz�s �s az eg�sz Magyar Ingatlan sors�nak ilyen l�tom�sa, az aligha
lehet vit�s. A paktum csak a t�v�k, r�di�k sors�r�l int�zkedett. A t�bbi
azt�n j�tt mag�t�l. Mindezt a bek�vetkezett elad�sok �s v�s�rl�sok
bizony�tj�k. A besz�des t�nyek. Az elad�k k�re �s a vev�k k�re. Ha az MSZMP
KB hat�sk�ri list�j�r�l kinevezett elvt�rsnak nyomban mennie kellett volna,
akkor nem lett volna lehet�s�ge k�s�bb, a Bokros-csomag ut�n mint \"j�
rokonnak\" al��rni az egydoll�ros elad�si szerz�d�st. �s esetleg a
dolgoz�kat sem kellett volna mind sz�lnek ereszteni. De h�t 1988-89-90-ben
az eg�sz t�rsadalom �t volt itatva liberalizmussal, ami akkor egyed�lien,
kiz�r�lagosan jelentette a szabads�got a K�d�r-rendszer kiss� m�r
megszokott, �porodott, rossz leveg�j�vel szemben. M�s lehet�s�g nem volt?
Harmadik �t nem l�tezett? Ez volt a nagy csal�s. Aki a harmadik �ttal
pr�b�lkozott, azt nyomban sz�ls�s�gesnek min�s�tett�k, kirekesztett�k, �s
most itt vagyunk a plaz�k t�v�ben, az \"ingatlanfejleszt�sben\".

A nyolcvanas �vekben, amikor Reagan eln�k olyan fegyverkez�si versenyre
h�vta ki az oroszokat, amit azok gazdas�gi fejletlens�g�k k�vetkezt�ben nem
b�rtak k�vetni, �s megindult a glasznoszty, s Gorbacsov elkezdett
t�rgyalni, egyszerre t�bb j�v�k�p alakult ki.

A szovjet hatalom teljes �s radik�lis megd�nt�se nem szerepelt az amerikai
tervek k�z�tt, mert egy esetleges l�zad�s az atomer� ind�t�gombjait is
vesz�lybe hozta volna, �s K�na sz�m�ra �ri�si el�nyt jelentett volna. Teh�t
a lass� �tgy�r�st �s a gyors Coca-Cola-benyomul�st v�lasztott�k. Ezenfel�l
val�sz�n�leg csak N�metorsz�g egyes�t�s�r�l d�nt�ttek, de a n�met gazdas�gi
�s politikai er� megnagyobbod�s�t N�metorsz�g eur�pai k�rbev�tel�vel �s
gazdas�gi leterhel�ssel k�v�nt�k ellens�lyozni. Magyarorsz�g, ha sz�ba
ker�lt egy�ltal�n, csak mint opci�s ter�let ker�lhetett sz�ba. K�zenfekv�
volt, hogy Ausztria �s N�metorsz�g kapjon opci�t Csonka-Magyarorsz�gra. Ez
r�szben meg is val�sult, m�r csak a t�rt�nelmi k�r�lm�nyek folyt�n is.
Magyarorsz�gra azonban, most m�r l�tjuk, mintegy h�tulr�l vagy alulr�l
Izrael is opci�t jelentett be. Washingtonban, hogyan, hogyan nem, helyt
adtak ennek az opci�k�r�snek. Persze a n�met opci� sincs kiz�rva, k�l�n�sen
ha olyan a c�g tulajdonosi szerkezete, hogy a m�sik opci�t is �rv�nyes�ti
(Deutsche Telekom-Mat�v).

Magyarorsz�g 1982-ben lett tagja az IMF-nek, a Nemzetk�zi Valutaalapnak. Az
�gyet szovjet enged�llyel, PB-hozz�j�rul�ssal, K�d�r r�b�lint�s�val az
akkori p�nz�gyminiszter �s az akkori AMNB-eln�k mellett, pontosabban el�tt
az a Fekete J�nos MNB-eln�khelyettes int�zte, aki k�s�bb, a kilencvenes
�vekben megcsin�lta, igaz, csak egy r�vid sz�v�snyira a magyarorsz�gi Leumi
Bankot, �s aki ma m�r bevallottan izraeli-magyar kett�s �llampolg�r. A
Leumi a Moszad, az izraeli titkosszolg�lat kez�ben l�v� bank. A
legfontosabb �rtes�l�sekhez val� hozz�jut�s sz�la teh�t adva van. Soha
senki nem fogja megtudni, hogy val�j�ban milyen inform�ci�k ker�ltek be
ezen a sz�lon �s egy-k�t tov�bbin, melyekre majd m�g kit�rek, �s milyen
�llapotrajzok, k�r�sek, aj�nlatok ker�ltek ki ugyanakkor. Egy sz�p, j�l
z�r�d� aktat�ska nem csup�n doll�rk�tegek Moszkv�ba kisz�ll�t�s�ra
alkalmas. Mi arra vagyunk utalva, hogy a megt�rt�ntekb�l, a privatiz�ci�
lebonyol�t�si m�dj�b�l, kedvezm�nyezetti k�r�b�l, illetve k�rvallottaib�l,
valamint egyes politikai l�p�sekb�l k�vetkeztess�nk.

Kezdem magammal, mert ez a legegyszer�bb. M�r a k�z�sen kik�zd�tt �s
Acz�l�k �ltal �rgus szemmel figyelt Hitel egyik els� sz�m�ban le�rtam,
1986-os amerikai �lm�nyeim, valamint az 1988-ban m�r er�sen f�j�
rendszerv�lt� sz�l hat�s�ra, hogy \"nek�nk, magyaroknak �gyeln�nk kellene,
nehogy a moszkvai h�skamp� ut�n most egy New York-i h�skamp�ra akasszanak
benn�nket\". A mondatot term�szetesen meg�rtett�k. 1989 v�g�n Kis J�nos, az
SZDSZ akkori eln�ke Amerik�b�l hazaj�vet kijelentette, hogy a k�t p�rt, az
MDF �s az SZDSZ k�z�tt lehets�ges az egy�ttm�k�d�s, a sz�vets�g, ha engem
kihagynak bel�le. Mert antiszemita vagyok. �n persze tudtam, hogy a
h�skamp�kr�l van sz�. Nem lehet a vezet�sben olyan ember, aki ezt �gy
l�tja. M�g csak nem is washingtoni, hanem New York-i h�skamp�? New York a
vil�g legnagyobb zsid� v�rosa. Mir�l besz�l ez az ember? Az �takaszt�s
megt�rt�nt, �s az MDF-b�l val� kiz�r�som is. Sorsom tov�bbi r�szletei
meglehet�sen ismertek, ma az Orb�n-korm�nyt �vj�k a velem val�
egy�ttm�k�d�st�l, pedig br�sszeli h�skamp�r�l m�g nem is �rtam. Lehet, hogy
ott m�r nem is �rulnak bontott sert�st, marh�t, csak csomagolt darabokat,
teh�t a hasonlatot keres�nek pultra kitett �s v�kuumcsomagolt orsz�gokkal
kell p�ld�l�znia. A v�kuumot mi magunk, a h�t�st a kereskedelmi t�v�k
�ll�tj�k el�.

Izraeli beruh�z�sban fel�p�lt budapesti irodah�zak
C�m Ker. �v Beruh�z�/fejleszt�
Business Center 99 (V�ci �t 99.) XIII. 1996 Business Center 99
DUNA PLAZA (V�ci �t) XIII. 1996 Transelektro, majd Ofer Brothers
Metropol Vision XIII. 1997 nemzetk�zi befektet�csoport
Metropol West (T�z�r u.) XIII. 1997 nemzetk�zi befektet�csoport
Metropol South (Hun u. 2.) XIII. 1996 nemzetk�zi befektet�csoport
Metropol Center (T�z�r u. 2.) XIII. 1995 nemzetk�zi befektet�csoport
Metropol East XIII. 1999 nemzetk�zi befektet�csoport
Business Center 22 (Baross u. 22.) VIII. 1999
Business Center 99 Kft.
Lotar center (Baross u. 52.) VIII.
1999 nemzetk�zi befektet�csoport
Fogarasi �t 3. XIV. 1999 Business Center 99 Kft.
P�lya utca XII. 1999 Bes-Net csoport
Hermina Towers XIV. 1999 Bes-Net csoport
http://www.ingatlanbefektet�s.hu/szam2/c08.html

M�s is t�rt�nt azonban, ami az ingatlanbefektet�s ir�ny�ba mutat. 1989
nyar�n �t id�k�zi v�laszt�st tartottak, amelyek k�z�l n�gyet az MDF nyert
meg; egyben, Kiskunf�legyh�z�n �rv�nytelen volt a v�laszt�s. Ezekre
mindegyikre �gy ker�lt sor, hogy az MDF kezdem�nyezte al��r�sgy�jt�ssel a
r�gi kommunista k�pvisel�t visszah�vt�k, vagy az a visszah�v�s el�l
menek�lve lemondott. S a hely�re �jat v�lasztottak. �gy ker�lt t�bbek
k�z�tt Pest megy�ben a h�rhedt Cservenk�n� hely�re Roszik G�bor, aki
k�s�bb, m�r mint MDF-es k�pvisel�, a h�rhedt Dunagate-akt�kat nem a saj�t
p�rtj�nak, hanem a Fidesz-SZDSZ-nek adta �t. Kecskem�ten Debreczeni J�zsef,
Szegeden Raffay Ern� lett megv�lasztva, Zalaegerszegen pedig Marx Gyula. A
megv�lasztottak k�s�bbi elir�nyul�s�t�l eltekintve ez �ri�si siker volt,
el�revet�tette az MDF esetleges k�s�bbi abszol�t gy�zelm�t, amit �ppen a
Dunagate-tel felhozott SZDSZ akad�lyozott meg. A sikeren felbuzdulva, s az
er�s p�csi szervezettel egy�ttm�k�dve �ppen a k�vetkez� �ldozatra
nyomultunk volna r�. P�cs I. ker�let�nek k�pvisel�je, az egykori Baranya
megyei els� titk�r, Acz�l Gy�rgy volt. Antall azonban ezt a visszah�v�st -
t�bbedmag�val - le�ll�totta, mondv�n, hogy Acz�l sz�vpanaszokkal k�rh�zba
ker�lt. Hal�l�t m�gsem okozhatjuk ezzel az ingerrel. A p�csi szervezet
megh�tr�lt. Acz�l megmenek�lt a megsz�gyen�t� visszah�v�st�l, s vele az
MSZMP-nek az a sz�rnya is fennmarad�si enged�lyt kapott, amelyik k�s�bb
eljutott az ingatlanbefektet�sekig �s a t�k�s l�tez�s gy�ny�reiig. Acz�l
vonal�t a p�rtban �s az MSZP-ben Nyers Rezs� vitte tov�bb, a staf�t�ban �
m�g k�zre tudott m�k�dni. Acz�l 1991-ben halt meg, minekel�tte r�szt vett
az MSZP megalakul�s�ban, �s funkci�it�l megszabadulva iratt�r�nak
rendezget�s�vel foglalatoskodott, imm�r B�csben. Utols� p�rtmegb�zat�sa a
K�d�r-iratt�r rendez�se.

V�gelsz�mol�skor nincs enn�l fontosabb. �letrajz�r�ja, R�v�sz S�ndor vaskos
k�nyve v�g�n meg�llap�tja, hogy 1990-ben val�sz�n�leg az SZDSZ-re
szavazott. Arra a p�rtra, amelynek a magj�t, a \"demokratikus ellenz�ket\"
�ll�t�lag �veken �t �ld�ztette, �s amelyik els�k�nt mondta ki, m�g K�d�r
�let�ben, hogy \"K�d�rnak mennie kell!\". Akkor, amikor � m�g K�d�r
jobbkeze volt! Bajuk semmi nem lett ebb�l a nagy kijelent�sb�l. K�s�bb
pedig k�pvisel�ik minden k�dert, k�l�n�sen azokat, akiket rokoni, bar�ti
sz�lak f�ztek a k�s�bbi befektet�kh�z, a hely�k�n k�v�ntak hagyni. C�ljukat
el is �rt�k. Ez pedig az�rt tartozik ide, a mostani ingatlanbefektet�si
elemz�sbe, mert Acz�lr�l k�zben kider�lt, hogy m�r politikai bizotts�gi
tagk�nt is k�tfel� j�tszott. Mindezt az a Lovas Istv�n hozta
nyilv�noss�gra, akit most minden k�pzeletet fel�lm�l� aljass�ggal,
mag�n�let�ben val� v�jk�l�ssal akar megsemmis�teni k�t Soros-komissz�r,
an�lk�l term�szetesen, hogy k�z�leti-politikai cikkeibe foglalt
�ll�t�saival vit�ba sz�llna, azokat id�zve c�foln�. Most f�ny der�lt arra,
hogy Acz�l titokban m�r a hetvenes �vekben tal�lkozott a Szabad Eur�pa
R�di� magyar oszt�ly�nak vezet�ivel, �s azokkal a reformkommunist�k SZER
�ltali t�mogat�s�ban egyezett meg. Err�l a tal�lkoz�sr�l, mint d�nt�
fontoss�g� �s a szocialista rendszert l�nyeg�ben v�ve el�rul� megegyez�sr�l
most is kev�s sz� esik. Nem �ll�tott�k be ezt abba a folyamatba, amelyik
sz�ks�gk�ppen elvezetett a mai helyzetbe. Elfelejtett�k, hogy a SZER-t
ezut�n fokozatosan a demokratikus ellenz�k szolg�lat�ba �ll�tott�k.
Puddington �r, akinek visszaeml�kez�s�t Lovas felid�zte, nem �r a k�s�bbi,
m�r nem Acz�l, hanem j� emberei �ltal megejtett b�csi tal�lkoz�kr�l, a
nyolcvanas �vek fellazul�sair�l.

Azt term�szetesen nem �ll�thatjuk, hogy Acz�l �s t�rsas�ga m�r ezen az els�
tal�lkoz�n meg�llapodott abban, hogy id�vel Konr�d Gy�rgy elv�lt feles�ge
is a R�di� munkat�rsa lesz, mint a v�kuumosod� Magyar Ingatlan viszonyait
j�l ismer�, megb�zhat� szem�ly, s az sem k�vetkezik mindebb�l, hogy Konr�d
Gy�rgy ezen a r�di�s, vagy tal�n Acz�l-csatorn�n kapta az �rtes�l�st: fel
lehet vetni a k�t N�metorsz�g egyes�l�s�nek k�rd�s�t, mert m�r nem eltilt�s
j�r �rte. Mi a t�nyt k�z�lhetj�k: felvetette, m�gpedig akkor, amikor Walter
Ulbricht elvt�rs fala a k�t Berlin k�z�tt m�g �llt �s a fal t�v�ben m�g
l�ttek. Nem tudott � valamit, amit m�sok nem?

Acz�l term�szetesen nemcsak a m�ncheni liber�lisokt�l szerezhetett h�reket
a vil�g v�ltoz�sair�l, hanem az utaz� �s vil�gbanki konferenci�ra j�r�
kett�s �llampolg�r elvt�rs�t�l is. K�ts�gtelen�l sz�ks�g�k volt egym�sra,
mert itthon a vaskalaposok hevesen t�madt�k mindkett�j�ket �s egy v�d- �s
dacsz�vets�gben semmi sem jelent t�bbet a bizalmas inform�ci�kn�l. �k
egy�bk�nt is �sszetartoztak. Ha egyszer a vil�g leger�sebb hatalmi
k�zpontj�ban �s annak is a p�nzt oszt� kem�ny magj�ban az a v�lem�ny -
folyos�n, vacsor�n, s esetleg d�nt�shozatalkor is -, hogy a szovjet
rendszer napjai, j�, mondjuk �vei meg vannak sz�ml�lva, akkor az okos
ember, s az, aki tudja hov� tartozik, nyomban az �tment�sen kezd
gondolkodni. A vezet� poz�ci�kba kinevezni, ott meger�s�teni a saj�t
embereket, s a rendszeren bel�l egy olyan alrendszert k�pezni, amelyik �gy
hajtja v�gre az �tment�st, hogy k�zben megszerzi a h�lye n�p bizalm�t, �s a
rendszer legnagyobb, legradik�lisabb ellenz�k�nek kit�ntet� c�m�t is.
Szamizdatokat ad ki, amelyeket mi �ld�z�nk, mik�zben biztos�tjuk a
k�vetkez� sz�mok megjelen�s�t �s az eg�sz vil�gon val� sz�tterjed�s�t:
SZER. �s ell�tjuk �ket olyan inform�ci�kkal, amelyekhez a rendszer�nk - a
k�z�s rendszer�nk! n�pi-nemzeti ellenz�ke nem jut hozz�. Amelyhez
term�szetesen maga a n�p soha nem jut hozz�. (Vagy legfeljebb most,
2001-ben, amikor ezeket a levezet�seimet k�zreadom.) Nem tudjuk mir�l
t�rgyalt Acz�l R�m�ban a SZER vezet�ivel, de azt tudjuk, hogy a SZER a CIA
int�zm�nye volt �s a magyar oszt�ly vezet�i �gy, hogy a f�n�k�k ne tudjanak
r�la, semmik�ppen nem t�rgyalhattak egy olyan magas rang� kommunista
vezet�vel, mint amilyen Acz�l volt. Ha pedig a CIA vezet�i tudtak err�l,
akkor tudniok kellett a Moszad illet�keseinek is, ann�l is ink�bb, mert �k
Acz�lt m�sk�nt is sz�mon tartott�k. Hogy mik�nt, azt azonban csak 1989-ben
tudhatta meg egy sz�k k�r. Err�l R�v�sz elvt�rs, az �letrajz�r� �gy �r:
\"Ezut�n Acz�l egy r�vid k�zbesz�l�st lesz�m�tva, n�gy h�napig nem sz�lal
meg a k�zponti bizotts�g �l�sein. Jelen van, de hallgat. Azon az �prilis
12-ei �l�sen is, amelyen K�d�r elmondja utols�, zavarodott besz�d�t. Egy
KB-�l�sr�l maradt t�vol (izraeli �tja miatt), a m�jus 8-air�l, amelyen
K�d�rt felmentett�k p�rteln�ki beoszt�s�b�l. Err�l Acz�l Izraelben szerez
tudom�st, �s felh�bor�tja, hogy ezt teszik egy \"haldokl�val\".

Az egyik f�vez�r, a kultur�lis �s inform�ci�s f�ember rendszer v�gi, a
k�ts�gtelen buk�s el�tti izraeli �tj�t nem szabad csak mened�kk�r�snek
tekinteni, �s nem szabad csup�n vezekl�sk�nt felfogni. Ennek az utaz�snak,
amelyet sok�ig titkoltak a nagyk�z�ns�g el�tt, jelk�pes �rtelme, jelent�se
volt, amelyet csak azok a beavatottak �rtettek meg, akikre tartozott.
K�ts�gtelen�l Acz�l ezen az �ton vezekelt is, ami�rt elhagyta kora ifj�s�ga
cionizmus�t, zsid� hit�t, �s kommunista lett, Appel Henrikb�l Acz�l Gy�rgy,
ahogy Dzsugasvilib�l, a gr�z postarabl�b�l Sztalin, azaz szint�n ac�l. A
vezekl�sr�l �s a megbocs�t�sr�l, az �jra befogad�sr�l k�s�bb meleg hang�
cikkben �rt a Szombat c�m� zsid� kultur�lis hetilap, csak arr�l nem �rt
senki, sehol, hogy mi volt, mi lehetett Acz�l poggy�sz�ban. Mit vitt ki,
mit adott �t �s mit hozott haza, esetleg �zenetk�nt. Mert egy ilyen
hirtelen felt�madt v�gyakoz�st a Sion hegye �s a V�ros ir�nt nem magyar�z
meg kiel�g�t�en az ifj�kori elk�telezetts�g. Acz�l minden l�p�s�t politikai
c�lok vez�relt�k. Gy�v�nak sem lehetett - nem is volt annyira gy�va, ahogy
l�tva a k�ts�gtelen buk�st, most ott keressen mag�nak mened�ket. Nem, ez
politikai utaz�s volt, �zenet, ir�nymutat�s �s nyilv�n el� is volt
k�sz�tve, azaz val�sz�n�leg h�vt�k.

Izraelnek, a mai ingatlanbefektet�knek, s azok el�deinek sz�ks�g�k volt
azokra a t�j�koztat�sokra, amelyeket csak t�le, a megt�r�t�l kaphattak meg.
Tudni kellett, kire sz�m�thatnak, �s kire nem. Kiket kell otthagyni a
hely�k�n �s kiket nem, kik tudj�k megv�delmezni a magukn�l kisebbeket, �s
kik tudj�k megteremteni a privatiz�ci� el�felt�teleit, kire szabad b�zni a
bankrendszert stb. Ostobas�g volna felt�telezni, hogy mindezt k�t h�t alatt
forgat�k�nyvszer�en megbesz�lt�k a m�r betegesked� Acz�llal odakint. Ezt
term�szetesen nem is �ll�tom. De azt m�r igen, hogy ez is egyik fontos
�llom�sa volt annak, hogy ma az Ofer csal�d a legnagyobb plaza�p�t�. A V�ci
�ti Duna plaza mellett m�g tizenvalah�ny plaza �p�l, vagy tervez�dik
Magyarorsz�gon, m�gpedig a legfontosabb, legnagyobb magyar v�rosokban.
Zalaegerszegt�l Ny�regyh�z�ig. A Duna plaza m�g�tt - m�r hogyha a V�ci �t
fel�l n�zz�k -, pedig most folynak az el�k�sz�letei egy �ri�si haj�- �s
jachtkik�t�, sz�llodasor �s lak�park �p�t�s�nek, amelyik a plaz�val egy�tt
egy �j, soha nem l�tott min�s�g� v�rosmag kialakul�s�val fenyeget.

Ez az �j luxuskik�t� a haldokl� Csepeli Szabadkik�t� f�l�tt �p�lne akkor,
amikor a magyar tengerhaj�z�s �s a Duna-tengerhaj�z�s m�r el van adva. M�r
nincs magyar haj� a tengeren. Akadt olyan haj� is, amelyet 1, azaz egy
doll�r�rt adtak el, hogy azt�n �j tulajdonosa r�viddel ezut�n egy, azaz 1
milli� doll�r�rt dobja oda a hull�mok h�t�ra. A p�nz sors�r�l semmit nem
tudunk. Fek�dhet Cipruson, az off-shore-paradicsomban, f�l l�bbal a
K�zel-Keleten, de megb�jhat az ingatlanbefektet�st j�l ismer� jachtkedvel�k
zseb�ben is. Mindenesetre ahhoz, hogy mindez l�trej�hessen, hogy egy�ltal�n
ezeket el lehessen k�pzelni, fel kellett sz�molni t�bbek k�z�tt az �budai
Haj�gy�rat is, amely eladdig a k�zismerten rossz tulajdonos Magyar �llam
kez�ben volt, ut�na cs�dbe kellett juttatni a magyar haj�z�st, �s a haj�kat
el kellett adni, l�tre kellett hozni az ad�t sehol nem fizet� c�gek sor�t,
�s ki kellett v�lasztani azokat a vezet�ket, akik mindezt, term�szetesen
nagy egy�ni haszonhoz jutva v�grehajtj�k. Ez mindegyik �nmag�ban �ll�
mozg�snak, t�nynek l�tszik, eddig legal�bbis senki nem k�s�relte meg sorba
�ll�tani mindezeket �s megkeresni az esetleges �sszef�gg�seket.

Az el�z� r�szben megk�s�reltem felv�zolni Magyarorsz�g rendszerv�lt�s ut�ni
�talakul�s�nak �ltalam legl�nyegesebbnek tartott elem�t, az �llam
st�tusv�ltoz�s�t. Az �llamot m�r a K�d�r-korszakban elkezdte megsz�llni a
liberalizmus, mint el��rs, �s nyomban ut�na mint z�m: a p�nzhatalom. Nem
t�ved�nk nagyot, ha ezt a banknyomul�st, a Vil�gbank �s az IMF
belesz�l�s�nak megn�veked�s�t tekintj�k a rendszerv�lt�s el�k�sz�leteinek.
A K�d�r-korszakban az egyp�rti parancsuralomba beleillesztett liberalizmus
l�tsz�lag szocialista reform volt, s mint ilyen, rokonszenvet v�ltott ki, s
m�ig nem leplez�d�tt le, mint sz�ll�scsin�l�s. Mert ebbe az ir�nyba, a
k�rd�sfeltev�snek eddig a k�r�ig senkit nem engedtek �s senki nem
mer�szkedett. Csak most, hogy megjelent R�v�sz Acz�l-�letrajza, t�rult f�l
az a k�ptelens�g, hogy Acz�l Gy�rgy, �letrajz�r�ja felt�telez�se szerint, a
kilencvenes v�laszt�sokon nem egyik vagy m�sik ut�dp�rtra, azaz az MSZP-re,
vagy az MSZMP-re, hanem az SZDSZ-re szavazott. A p�rt m�sodik embere. A
reformok atyja, a sztalinist�k �ld�z�ttje, a kult�rember. M�g akkor is, ha
ez csak felt�telez�s, d�bbenetes er�vel mutat r� az ir�nyra, a sz�nd�kokra,
annak a t�rt�netnek a l�nyeg�re, ami a magyars�ggal t�rt�nik. Ha ez igaz,
akkor Acz�lnak �s a k�sei �letrajz-�r�nak tudnia kellett a k�vetkez�ket: az
SZDSZ nem az, ami, nem radik�lis rendszerv�lt� p�rt, hanem a mi p�rtunk. A
k�s�bbi ingatlanfejleszt�k�.

Miben foglalhat� �ssze eddigi elemz�seim l�nyege? A fentiek mellett tal�n a
nagyon tudatos szem�lyzeti politik�ban. M�r a nyolcvanas �vekben
elkezd�d�tt, Acz�l k�derkiv�laszt�saival, kinevez�seivel,
elhallgattat�saival, eltilt�saival. A kultur�lis �s a tudom�nyos �let
vezet� helyeit saj�t embereivel sz�llta meg, sz�mukra a p�rt �ltal uralt
sajt�ban nyilv�noss�got teremtett, hangad�v� �s m�rt�kad�v� tette �ket, s a
m�r kor�bban is birtokba tartott p�nz�gyi rendszer ut�n a gazdas�gi
kulcspoz�ci�k t�bbs�g�t is megszerezte. A rendszerv�lt�s el�tti �vekben �s
a k�vetkez�kben is ezt a megsz�ll�st siker�lt az �lland�an magas l�ngon
tartott n�pi-urb�nus vit�val elf�dnie, s mire a rendszerv�lt�sra sor
ker�lt, m�r meg volt szervezve a reformer sajt�csapat - Mester �kos �s
csapata -, amelyik ezeket a kor�bban kinevezett liber�lisokat, oda
sz�rmazottakat a j�v� embereinek, a demokr�cia bajnokainak t�ntette fel, �s
a nem ilyenek ir�nt legal�bb fanyalg�st mutatott, vagy egyenesen
lefasiszt�zta �ket. Igyekeztek olyan politikai k�r�lm�nyeket teremteni,
amelyben a rendszerv�lt�s leegyszer�s�d�tt volna az MSZMP vaskalaposainak,
Biszku B�l�inak, Berecz J�nosainak elt�vol�t�s�ra. Az ir�ny�t�s pedig
ker�lj�n az Acz�l-k�rbe tartoz�, egy�bk�nt ugyan�gy kommunista m�lt�,
KB-tag �s PB-tag kett�s �llampolg�rok, vagy lehets�ges kett�s �llampolg�rok
k�r�be. Ez a m�velet m�gis csak r�szben siker�lt nekik. Az MDF n�pi
sz�rny�nak, az e sorok �r�ja m�g�tt t�m�r�l�k MDF-en bel�li
el�gedetlens�g�nek volt ez k�sz�nhet�. Az \"Ap�k �s fi�k\" megjelentet�se
�ppen a csomagterv titkoss�g�t v�gta sz�t. Az�rt is voltak annyira d�h�sek
�rte. Az SZDSZ nem nyert, nem jutott korm�nyra, paktumot kellett k�tni, s
ez id�vesztes�get jelentett nekik.

Acz�l kiest�vel ez a politikai nyomul�s nem sz�nt meg. A kor�bban Amerik�ba
kihelyezett emberek, a ki�ld�z�ttnek l�tsz� luk�csist�k, az USA-ba
kitelep�l� s egyetemeken sz�ll�st �s n�mi katedr�t kap� emberek - k�zt�k az
Akad�mia volt eln�ke, a K�d�r-korszakr�l egyetemi dicshimnuszokat zeng�
Berend T. Iv�n (G�lyav�ri Est�k) -, szorgalmasan sz�tt�k a kapcsolati
h�l�t. Politikai �letbiztos�t�sokkal kellett az otthonmaradt
ingatlanfejleszt�knek v�delmet �s el�meneteli lehet�s�get szervezni, a
nemzeti korm�nyt r�k�nyszer�teni az alkalmaz�sukra, �s megakad�lyozni a nem
a k�r�kbe tartoz� nemzeti k�z�poszt�ly t�k�ss� v�l�s�t. Elfoglalt�k p�ld�ul
a privatiz�ci�t fel�gyel�, int�z� audit�l�, a v�llalatokat felm�r� �s a
vev�ket kijel�l� nagy nemzetk�zi c�geket, mint a Deloitte and Touche, a
Procter and Gamble �s a Baker et McKenzie. De m�r ekkor is �rkeztek sz�p
sz�mban a k�zvetlen�l Izraelb�l idek�ld�tt emberek. M�g a t�k�t �k nem
hozt�k, hanem csak a helyet kerest�k neki. N�ha egy-egy gikszer is
becs�szott. A rendszerv�lt�skor amerikai nagyk�vet ny�ltan �s diplom�ciai
hat�sk�r�t t�ll�pve belesz�lt a dolgokba, ez�rt el is kellett innen
vinni�k, s �tker�lt a bankszakm�ba.

A kulcspoz�ci�k megszerz�s�vel egyidej�leg folyt �s folyik ma is az �llam
le�p�t�se, gyeng�t�se �s a mindenkori korm�ny hat�k�r�nek a sz�k�t�se. A
liber�lis �llam ma m�r nem �llam �s nem hatalom abban az �rtelemben,
amilyen hatalommal hatvan, hetven �vvel ezel�tt rendelkezett. Ez
fejl�d�snek van felt�ntetve, a szabads�g nagyobb fok�nak, egyes ember
cselekv�si ter�lete megn�veked�s�nek. Holott nem �gy van. Az �llamt�l �s a
korm�nyt�l elvett hatalmat, jogos�tv�nyokat, vezet�si k�szs�geket nem a
k�znek, a n�pnek, m�g csak nem is a civil t�rsadalomnak adt�k oda, mint
ahogy mondj�k, hanem ez ma mind, sz�r�st�l-b�r�st�l a p�nz, a p�nz
hatalmasainak, a nemzetk�zi t�k�s t�rsas�goknak, a bankoknak �s a
bank�roknak a kez�ben �sszpontosul. Ez a globalizmus. Ezt David C. Korten
�rta le mindeddig legt�k�letesebben �s a legnagyobb er�vel a Nemzetk�zi
t�k�s t�rsas�gok c�m� k�nyv�ben, s ugyanezt fejtegeti filoz�fiai s�kon,
egyed�l�ll�an magas sz�nvonalon a mi legnagyobb sz�tn�z�nk �s legm�lyebben
l�t� magyar filoz�fusunk, Moln�r Tam�s is. A globalizmusba vezet�
t�rt�nelmi utat �sszek�ti az �llam �s az egyh�z viszony�nak t�rgyal�s�val,
az �rtelmis�g h�tt�rbe szor�t�s�val. Az egykor dics�s�ges polg�r, a
szabadpiac megteremt�je, �ppen most nyomorodik bele a globalizmusba.
Term�szetesen ma m�r a globalizmusnak, a globalizmus �rtalmainak s a
j�v�f�lt�snek �ri�si irodalma van, amelyik m�gis, minden t�ler� ellen�re,
azzal kecsegtet benn�nket, hogy az emberis�g kil�bal ebb�l az �j
vil�guralomb�l, p�nz�gyi zsarnoks�gb�l.

Az �gynevezett liber�lis demokrata �llam k�tosztat�. Egyik oldalon van maga
az �llam a korm�ny�val, amelyet minden negyedik �vben szabad v�laszt�sokon
kell megv�lasztani, hogy v�gezze el az adminisztr�ci�t, �s egyengesse az
utat a t�ke szabad �raml�sa el�tt, vezesse az anyak�nyveket, m�r amennyire
az adatv�delmi ombudsman megengedi, lehet�leg tartson rendet, \"biztos�tsa
a stabilit�st\", de v�g-eredm�nyben a l�nyeges dolgokba ne legyen
belesz�l�sa. A p�nz dolgait egy, a v�lasztott korm�nyt�l igen, de a
nemzetk�zi p�nzvil�gt�l kor�ntsem f�ggetlen jegybank int�zze. Majd minden
jegybank legyen csup�n fi�k, mert a minden �llamban bevezetend� k�z�s p�nz
�gyeit egy k�zponti bank int�zi. Ez d�nt minden, m�g megl�v� n�p sorsa
fel�l. Ha 2002 elej�n Eur�pa tizen�t �llam�ban bevezetik az eur�t,
megt�rt�nik a nagy l�p�s ebbe az ir�nyba. A globalizmus sz�m�ra
kiemelked�en fontos, hogy a legtagoltabb f�ldr�sz, a kereszt�nys�g �s a
vil�got megv�ltoztat� racionalizmus egy�ttes kult�r�j�nak b�lcs�je, a
legt�bb egykor nemzeti �llamot mag�ban foglal� f�ldr�sz ker�lj�n bele
el�sz�r a p�nz�gyi kar�mba. A k�z�s p�nzzel gyakorlatilag megsz�nnek a
nemzeti f�ggetlens�gek. A sz� minden�tt �s �lland�an a v�laszt�sokr�l esik,
de a megv�lasztott, �nmag�t belterjesen �s titkosan �jratermel�
p�nztulajdonos k�r uralkodik. Magyarorsz�g m�g az uni�nak sem tagja, s az
eur� bevezet�s�t�l m�g messzibb van, a p�nz�gyi hatalom azonban m�r
ugyan-azoknak a nemzetk�zi er�knek a kez�ben �sszpontosul, mint az eur�s
orsz�gokban, �s a k�vetkez� v�zlatban, elemz�sben �ppen azt k�v�nom
bemutatni, hogy a m�ra sikeresen meggyeng�tett magyar �llamba hogyan nyomul
be egy Magyarorsz�gra specializ�l�dott t�ke, az izraeli t�ke, hogyan veszi
�t a t�nyleges hatalmat, nemcsak a gazdas�gi �let nagy vonalakban val�
ir�ny�t�s�t tekintve, hanem ak�r az apr� �lett�nyek meghat�roz�s�ban is. A
liber�lis �llam, a k�tosztat� t�r egyik fel�n Magyarorsz�gon a gyenge
korm�nyok �s �lland�an g�zsba k�t�tt �llam mellett, a m�sik tereb�lyesed�,
terjeszked�, hatalmi teret a nemzetk�zi t�ke, a p�nzvil�g, az izraeli c�gek
�s embereik t�ltik ki.

A k�vetkez�kben ezeket a c�geket, a k�zt�k l�v� �sszef�gg�seket fogom
elemezni. Ha alc�met adn�k ennek a r�sznek, azt �rn�m: Plazaorsz�g
tulajdonosai. Mindenekel�tt egy �rdekes, senki �ltal nem tudott �s nem
k�z�lt t�ny: Budapesten jelenleg 167, azaz sz�zhatvanh�t olyan izraeli
tulajdonban vagy d�nt� izraeli befoly�s alatt �ll� c�g, kft., rt., bt.
m�k�dik, amelyik vagy kiz�r�lag, vagy r�szben ingatlan�gyletekkel
foglalkozik. Ennek az adatnak a f�ny�ben hirtelen megvil�gosodik a Grespik
L�szl� elleni hajsza c�lja is. Grespik L�szl�, a F�v�rosi K�zigazgat�si
Hivatal vezet�je, teh�t hivatalb�l fel�gyel�je a k�lf�ldiek
ingatlanv�s�rl�sainak, a f�v�rosban els�sorban lak�sv�s�rl�sainak.
Belen�zve a hivatali akt�kba, felt�nt neki az �vente t�bb mint k�tsz�z
izraeli ingatlanv�s�rl� �s az ar�nytalans�g. A n�gy-�t milli�s Izraelb�l
t�bb ig�ny �rkezik, mint a szomsz�dos, nyolcvanmilli�s N�metorsz�gb�l?
Nyilv�noss�gra hozta az adatot. M�sodik \"Ap�k �s fi�k\".

Majdnem agyon�t�tte a sajt�, g�ny t�rgya lett minden mondata, szem�lye.
�ld�zik ma is. Az izraeli vagy izraeli t�bbs�gi tulajdonban �ll�
ingatlanfejleszt� c�gek jegyz�ke term�szetesen rendelkez�sre �ll, �s ha
majd ez a cikksorozat k�l�nkiad�sban, egy�ttesen is megjelenik, a
jegyz�kben ezt is k�zreadom. Most csak a val�s�g �s a felsz�n, a sajt�
�ltal felrajzolt hazug vil�g �s a val�s�g k�z�tti szakad�kra k�v�nok
r�mutatni. Ez a 167-es sz�m m�g akkor is elk�peszt�, ha nem mindegyik c�g
foglalkozik csak ezzel, �s hogyha t�bbnek csak az ezzel kapcsolatos
kutat�sok, felm�r�sek, �s egy�ltal�n a magyar �llam ellen�rz�se lehet a
feladata, m�sok pedig egy�b tev�kenys�g�k mellett foglalkoznak ezzel is. De
167 c�g, amelyeknek m�giscsak m�djukban van izraeli p�nzel�ik megb�z�s�t
teljes�tve onnan, vagy m�shonnan, de ott is j�v�hagyott szem�lyek sz�m�ra
ingatlant v�s�rolni, a nagyobbaknak a plaza�p�t�sekbe �s m�s v�ros�talak�t�
tev�kenys�gekbe belefolyni, ez bizony m�r szignifik�ns. Ez m�r megsz�ll�s,
vagy legal�bb el�k�sz�let arra. K�ts�gtelen, hogy egyidej�leg megkezd�d�tt
a v�ros, Budapest �talak�t�sa. A plaza�p�t�sek, a
bev�s�rl�k�zpont-telep�t�sek �s a lak�park�p�t�s, a bank�vegpalot�k k�r� �j
v�rosk�zpontok szervez�se �s a lak�sv�s�rl�sok �j v�rosszerkezet, teh�t �j,
m�s kult�ra megteremt�s�t c�lozz�k. Az �j csak �gy l�phet a r�gi hely�be,
ha a r�git elt�rlik. Budapest sok r�gi szerkezeti elem��rt, elkorhadt
r�sz��rt, eldzsumbujosodott negyed��rt term�szetesen nem k�r, ha lenne egy
saj�t magyar terv arra, hogy ezeket mi v�ltsa fel. Ha az v�gre megfelelne a
magyar n�p �zl�s�nek �s nemzeti ig�nyeinek, ha magyar f�v�rost �s benne
magyar kult�r�t tervezne, �lmodna ak�rki is a r�gi hely�be. Budapestet
K�d�r k�r�lrakatta alv�negyedekkel, t�mb�kkel, kockalak�telepekkel, amelyek
t�bbs�ge m�r el�regedett. Ez a lak�telep-kult�ra, vagy ink�bb elt�megesed�s
sokat �rtott az eg�sz v�rosnak, de k�ts�gtelen, hogy megoldotta a harminc
�vvel ezel�tti iszonyatos lak�shi�nyt, �s sokaknak, akik ezeken a telepeken
jutottak elfogadhat� �ron lak�shoz, kicsihez �s sz�kh�z, csal�di �letre
alkalmatlanhoz, m�giscsak nagyon sokat jelentett. Sz�zezreket ma is ez k�t
a k�d�rizmushoz, holott m�r r�gen nincs meg az a munk�juk, ami�rt a lak�st
kapt�k.

Ezek helyett a telepek helyett is m�st �s m�shogyan kellett volna �p�teni,
s m�r most gondoskodni kellene arr�l, hogy mi lesz azokkal az emberekkel,
akiknek jelenleg vagy nemsok�ra el kell hagyniok a kockah�zakat, mert
�sszed�lnek. �k fognak a lak�parkokba k�lt�zni? Vagy a romok al� ker�lnek?
A bev�s�rl�k�zpont- �s plazakult�ra nemzetidegen, de ne gondolja senki,
hogy csak �zleti c�lokat szolg�l. Igen, els�sorban �s jelenleg m�g azt, de
a teljes felt�lt�d�s ut�n ezek a nemzetk�ziv� lett v�ros legfontosabb
k�zterei lesznek. Az ide �rkezett idegen, akinek nincs magyar kult�r�ja,
csak a nemzetk�ziben �rzi j�l mag�t. � m�g nem tud kutyaeledelt k�rni a
kuty�j�nak, neki az a j�, ha le tudja venni a polcr�l. Neki az otthonoss�g
�rzet�t nem a magyar kult�r�ba val� beleilleszked�s, a magyar vil�ghoz val�
alkalmazkod�s jelenti majd, hanem a nemzetk�zies �r, illetve a saj�t otthon
hagyott kult�r�j�nak a jelenl�te. Ez�rt mindent, ami a r�gi magyarra, a
magyar t�rt�nelemre utal, el kell sorvasztani, el kell felejteni. Nem
az�rt, mert az ide �rkez� net�n eleve ellens�gesen viseltetik ir�nta, hanem
egyszer�en az�rt, mert a megtanul�sa k�nyelmetlen, �s mert az
�rv�nyes�l�shez, a meg�lhet�shez nincs is sz�ks�g magyars�gra, magyar
kult�r�ra. A v�ros nemzetk�zi, a vezet�i zsid�k, a tulajdonosok, akik az
�rz�tt lak�parkokban laknak. Mi pedig, akik kint lakunk, �s f� �r�m�nk egy
f�lnapos t�nferg�s a plaz�ban, elvagyunk itt. J� kis orsz�g ez! Mi is volt
a neve azel�tt?

Felsorolni is sok, h�ny plaza �p�lt vagy van �p�l�f�lben ma Magyarorsz�gon
izraeli v�llalkoz�sban. Nincs olyan v�ros, megyesz�khely, ahol ilyen ne
volna tervbe v�ve, vagy elkezdve, vagy fel�p�tve. A m�retek minden�tt
nagyok, ak�r az eg�sz v�ros minden ir�ny� kiszolg�l�s�ra elegend�k, a
k�lts�gek csak t�zmilli�rd forintokban m�rhet�k. Ennyi p�nzt nem lehet csak
strat�giai befektet�sbe helyezni, m�snak ebben a nagys�grendben egyszer�en
nincs �rtelme. Az �p�t�si piac viszont kezd betelni. M�r megjelentek
h�rad�sok az �p�t�kedv lanyhul�s�r�l �s a v�rt hasznok elmarad�s�r�l, az
�p�t�s azonban nem �ll le, �s most m�r az olyan kisebb telep�l�sek is sz�ba
j�nnek, mint p�ld�ul Orosh�za. A t�ke egy r�sze nyomban �t�ramlik a
gy�gyf�rd�-l�tes�t�sbe. Az �jabb, s�rg�s h�d�t�s: a term�lv�zkincs.
A bev�s�rl�k�zpont- �s plaza�p�t�s, mint kor�bban azt m�r �rtam, egy �j
kult�ra elterjeszt�s�t szolg�lja. Erre n�zve a leg�rulkod�bb az, amit a
kijevi - igen, a kijevi! - plaza�p�t�s c�lj�r�l �s jelleg�r�l az egyik
�p�t�, Sz�kely P�ter, a Transelektro Rt. eln�k vez�rigazgat�ja k�z�lt a
kijevi magyar nagyk�vets�gen, a Libigy Plaza alapk�let�telekor.
\"A bev�s�rl�- �s sz�rakoztat�k�zpontnak, mint keresked�v�rosnak a lak�i
b�rl�k, a mall s�t�nyai ment�n sorakoznak az �zleteik, amelyeket sem ajt�,
sem ablak nem k�t �ssze a k�lvil�ggal. Kereskedelmi �s �zletpolitikai
megfontol�sokb�l az �p�let kifel� vak kell hogy legyen, tekintettel arra,
hogy �zletei a mall bels� s�t�nyaira szervezettek.\"

M�s sz�val: ezt ak�r �zlett�bornak vagy �zletb�rt�nnek is nevezhetn�nk. S
nagyj�b�l ebben a homokvihart�l v�d� sivatagi st�lusban �p�lt meg a Demj�n
�ltal fel�p�tett Westend City Center a Nyugati mellett. Lechner �d�n vagy
Ko�s K�roly nagyobb dics�s�g�re. N�h�ny sorral lejjebb kider�l a fogva
tart�s �zleti sz�nd�ka is: \"Kiemelt szempont, hogy annak is meg kelljen
tenni ezt a gyalogt�r�t, aki a m�sodik emeleten l�v� mozikat, a bili�rd-,
vagy bowlingszalont, esetleg az �ttermeket k�v�nja el�rni. A mall c�lja a
kereskedelmi funkci�kon t�l a sz�rakoztat�s, �s adott esetben egy csal�d
valamennyi tagj�nak eg�sz napon �t t�rt�n� >fogva tart�sa<.\" Ez m�r
vil�gos besz�d. A fogva tart�s term�szetesen nemcsak a kijevi ember sz�m�ra
van elk�pzelve, hanem a magyar sz�m�ra is. Ez a strat�giai c�l. Ingyen
bel�phetsz egy olyan er�d kapuj�n, amelyben elk�ltheted a kis p�nzed,
elt�ltheted az id�d minden gondolat, minden k�rd�sfeltev�s n�lk�l, �s
nevezheted az eg�szet szabadid�programnak. Minden zsebbe ny�l�soddal
beleilleszkedhetsz egy szigor� szab�lyok k�z� szor�tott vil�gba, amelyben
m�r ott szorong, tolong, bambul ezer m�s t�rsad. Ott van a munkan�lk�li,
aki csak ezt a n�zel�d�st tudja megengedni mag�nak, ott van az egyke
gyereked, aki ekkor �s �ppen itt teszi meg a sz�ks�ges l�p�seket, hogy
ugyanolyan bamba ember v�lj�k bel�le, mint a sz�leib�l, akik idehozt�k,
annak ellen�re, hogy voltak�ppen nem �rzik j�l magukat �k sem. Itt sem �s a
vil�gban sem. A plaza voltak�ppen ennek a rossz k�z�rzetnek a fel-old�s�ra
szolg�l.

A rossz k�z�rzetb�l, a kiel�g�letlens�gb�l csak akkor v�lhat ellen�ll�s,
l�zad�s - ezt j�l tudj�k a plaza�p�t�k -, ha az embernek val�di �rz�sei,
�nmag�b�l fakad� k�rd�sei vannak, ha gondolkodik. Ha egy mallban �d�ng, �s
ki van szak�tva a k�z�ss�gb�l, elfelejt k�rdezni. A rendszerd�nt�
forradalmak akkor szoktak kit�rni, ha a feltett, de megv�laszolatlan
k�rd�sek szervezik ellen�ll�, robbant� k�z�ss�gg� a n�pet, a polg�rt, az
ifj�t. Ha nincs k�rd�s, nincs ellen�ll�s. Ha azonban minduntalan elvonja a
figyelmet valami, �s mindenre az �rc�dul�kon van a v�lasz, vagy a vill�dz�
klipekben, akkor a rossz k�z�rzet t�tlen unalomba f�l. Ez a sz�rakoz�salap�
t�rsadalom alapelve: �lland� �res sz�rakoztat�ssal cselekv�sk�ptelen
unalomba fullasztani a t�megembert. Kijevben �ri�si plaza �p�l, sokkal
nagyobb, mint ak�rmelyik pesti. De ezt m�r magyar c�g �p�ti. Ez f�l�tt�bb
�rdekes, �s mindj�rt k�rd�sekre sarkall. A Transelektro? Mit keres ez a
valamikor transzform�torok �s egy�b nagy villamoss�gi g�pek kereskedelme
c�lj�b�l, egykor az �tvenes �vekben l�trehozott �llami v�llalat a kijevi
plaza�p�t�sben? Honnan van erre p�nze? Mert ide azt�n sok kell. K�t t�rsa
van Kijevben. Az egyik az az Ofer testv�rek k�l�nb�z� c�geinek
�tv�ltoz�s�b�l keletkezett plaza�p�t� c�g, amelyikkel a V�ci �ti plaz�ban
is t�rstulajdonos a Translektro, a m�sik pedig a Gazprom nev� orosz-ukr�n
olaj- �s g�z�ri�s, amelyik itthon a Borsodchem-CIB-�gyletben ker�lt k�pbe.

Kiterjedt �zleti tev�kenys�g� c�g ez a Transelektro! A turizmust�l a
sz�ll�t�sig, az elektromos berendez�sek gy�rt�s�t�l �s forgalmaz�s�t�l az
�p�t�ipari tev�kenys�gig, az ingatlanfejleszt�sig mindennel foglalkozik �s
minden�tt jelen tud lenni. Afrik�ban �ppen �gy, mint N�metorsz�gban. Ak�r
b�szk�k is lehetn�nk r�, hogy van egy ilyen hatalmas magyar nagyv�llalat.
Csakhogy �ppen ezt nem tudjuk, hogy magyar-e, �s hogy val�j�ban ki�.
Sz�kely P�ter�, az Oferek�, a Leumi Bank�? A c�g internetes honlapj�n
mindenr�l adnak t�j�koztat�st, csak a tulajdonosi szerkezet honlapr�sze
�res. Semmi nincs rajta. A t�rt�neti k�zl�sekb�l is csak annyit tudhatunk
meg, hogy az �llami v�llalat 1990-ben alakult rt.-v�, �s \"1992-ben
fejez�d�tt be a mag�nos�t�s\". Ezek Sz�kely P�ter sz�ken m�rt szavai. A
c�get a c�g ir�nt bar�ts�gos menedzsment v�s�rolta meg. Ezt is az
eln�k-vez�r k�zli. P�nzr�l, �rr�l egy sz� sincs. Valakik, valakik
j�volt�b�l, milli�rdosok lettek, �s most az Oferekkel �zletelnek, akik
nagyon szeretik �ket. M�g csak egy hom�lyos utal�s sincs p�nzre, hitelre,
bankgaranci�ra. �zleti titok, esetleg �llamtitok is, s�t esetleg k�t �llam
titka is. Most az Ofer testv�rekkel m�k�dnek egy�tt, meg a Gazprommal,
harmonikusan. Csak ennyi tudhat�. Kijev m�r az �v�k, legk�zelebb
visszaszerzik a meotiszi ingov�nyokat �s megveszik a csodaszarvas agancs�t.
Ki�ll�tj�k, a plazak�z�ns�g meg fogja b�mulni, de fogalma sem lesz, mit
b�mul. �t perc b�mul�s egy eur�. Vagy s�kel.

Az Ofereket, akik h�rman voltak, de m�r csak ketten �lnek, kor�bban, m�g az
apjuk idej�ben, aki a c�g�ket alap�totta, Hersovicinek, magyaros ejt�ssel
Hersovicsnak h�vt�k, de �k val�sz�n�leg nem innen indultak, hanem
Gal�ci�b�l. Haj�ell�t� �s haj�z�ssal �zletel� kicsiny haifai c�gb�l
fejl�d�tt ki a mostanra vil�gc�gnek sz�m�t� v�llalkoz�s, amelyben ma m�r
megtal�ljuk a banktev�kenys�get - Leumi -, a t�zsdei m�veleteket �s a
haj��p�t�st, a kik�t�fenntart�st egyar�nt. T�bb, hollandokkal k�z�s c�g�k
is van m�r. K�lf�ldi tev�kenys�g�k f� ir�nya az ut�bbi id�ben Magyarorsz�g
lett, �s ezen bel�l is az ingatlanfejleszt�s. Rendk�v�l b�szk�k V�ci �ti
plaz�jukra, �s nyilv�n ez a b�szkes�g sarkallja �ket, hogy megkezdj�k,
ism�t a Transelektr�val k�z�sen, a plaza m�g�tti haj�- �s jachtkik�t�,
sz�llodal�nc �s lak�park, valamint sz�rakoztat�centrum meg�p�t�s�t a Dun�n
�s a Haj�gy�ri-szigeten. Err�l m�r sz�ltam, �rint�legesen. Ennek a
k�zpontnak az ar�nyai, luxusa, �s term�szetesen a k�lts�gei is
elk�pzelhetetlen�l nagyok lesznek.

B�n ez? Tehet�nk tal�n szemreh�ny�st a Hersovics-Ofereknek, hogy ennyire
terjeszkednek haz�nkban? Nem, egy�ltal�n. �k csak azt teszik, amit
megtehetnek, amit megengednek nekik, amihez van magyar t�rs, van magyar
Transelektro. A magyar n�pnek r�juk fel tal�n, hogy ezt megengedi, m�gpedig
az �rdekei ellen? De hiszen fogalma sincs arr�l, ami t�rt�nik, �s a
j�v�j�r�l, amit sz�nnak neki, a plazas�t�nyokon f�k�nt nincs.

Mi el�zte meg a Hersoviciek hatalmas befektet�seit? Nem csup�n az, amire
kor�bban m�r utaltunk, hogy minden elad�v� v�lt, �s ez�rt olcs�v�. Ingyenes
lett a telek, nagyon rossz a magyar p�nz, �s sokkal kevesebb doll�r kellett
a beruh�z�shoz, hanem az is, hogy ezeket a telkeket el�tt�k kor�bban nem
�p�tette be senki. Ezek a plazatelkek �ket v�rt�k. Mert ha Magyarorsz�gon
m�g az Antall-korm�ny idej�n megrendezi a vil�gki�ll�t�st, akkor nagyon
val�sz�n�, hogy ezeket a telkeket, ak�r a Haj�gy�ri-szigetet is be�p�tik.
Ha magyarok nem, n�metek vagy m�sok. Sz�gezz�k le: az exp� elmarad�sa
sz�ks�ges el�felt�tele volt az Oferek betelep�l�s�nek. Mert m�g ha ott, a
sz�ban forg� helyeken tal�n nem is, de m�sutt �p�lt volna sok olyan
centrum, sz�rakoztat��zem, amelyik eleve feleslegess� tette volna a mai
plaz�kat. M�gpedig nemcsak Budapesten, hanem az orsz�g m�s v�rosaiban is.
De ki akad�lyozta meg a vil�gki�ll�t�s megrendez�s�t? Els�sorban az SZDSZ.
Meg a bankok, azok, amelyek most az Ofereknek �s a Transelektr�nak
hitelfedezetet adnak. Az Antall-korm�ny k�ts�gtelen�l nagyot hib�zott,
amikor el�llt a vil�gki�ll�t�s megrendez�s�t�l, de ma m�r nem tudjuk
kider�teni, milyen �s mekkora nyom�s nehezedett r�. V�geredm�nyben nem az
SZDSZ h�r�totta el a vil�gki�ll�t�st, hanem n�la sokkal nagyobb er�k,
amelyek ezt a liber�lis p�rtot megb�zt�k az elh�r�t�ssal. Azt nem
mondhatjuk, hogy �ppen az Oferek, akik most f�nyesen �rzik magukat
Magyarorsz�gon, s legjobban a plaz�jukban. El�bb B�cs �llt el az exp�
megrendez�s�t�l, azt�n Budapest adta fel. Ausztri�nak akkor
szoci�ldemokrata korm�nya volt, Magyarorsz�gnak csak 1994-ben lett
szocialist�ja. Az a t�ke, amelyik most itt van, �p�t, v�s�rol �s lakik,
akkor m�g nem volt k�szen erre a m�veletre. Dr�g�llotta a telket,
bizonytalannak �t�lte a helyzetet, �s a p�nz sem �rkezett m�g meg a
bankj�ba. Az a magyar p�nz, amelyik ekkoriban indult el kifel�, vagy
valahov�. A HVG 2000. j�nius 3-i sz�m�ban �rta: \"Csak diszkr�ten �s
szeri�zen - ez volt az az elv, amely a b�csi Central Wechsel- und
Creditbank (CW) vezet�it a kilencvenes �vek els� fel�ben arra �szt�k�lte,
hogy elfogadj�k egyik �gyfel�k, Jevgenyij Lejbovics (vagy ahogyan
Magyarorsz�gon bejegyzett t�rsas�gainak okirataiban szerepel: Evgeni
Leibovich) aj�nlat�t, miszerint a bank m�s �gyfeleinek is �rdemes ig�nybe
venni azt a komoly �s megb�zhat� sv�jci vagyonkezel�t, aki neki dolgozik.\"


A CW Bank vezet�i hallgattak a j� rokonra, �s t�bb megb�z�st adtak a
z�richi Zeno A. Meier �rnak, Leibovichnak pedig potom 8,2 milli� doll�rt,
1996-ban, amit �, Leibovich hogyan, hogyan nem, izraeli banksz�ml�kon
helyezett el. Javukra legyen �rva, a CW Bank kihelyez�i gyanakodni kezdtek,
�s visszak�rt�k a p�nzt. K�rt�k, de nem kapt�k, csak a fel�t. A t�bbi
elt�nt Leibovichcsal egy�tt. Akkor m�r ism�t Sur�nyi Gy�rgy volt az MNB
eln�ke, vagyis a CW Bank tulajdonosa. Az eln�k �r, a nemzetk�zi
szaktekint�ly, az Orb�n-korm�ny j�volt�b�l a 150 milli�rdos CW Bank-hi�ny
ellen�re kit�lthette eln�ki idej�t, minden bizonylatot megsemmis�thetett,
�s utols� f�zisk�nt m�g ki is t�ntett�k. Az SZDSZ-es �s most m�r MSZP-s
p�nzpolitika embere �, a beavatott. Mondani sem kell, ellenezte a
vil�gki�ll�t�st. Jelenleg a CIB Bank igazgat�s�g�nak eln�ke.

Most rajzoljunk k�r�ket, �s �rjuk bele azt, amit eddig tudunk, vagy tudni
v�l�nk. Azt�n k�ss�k �ssze a k�z�ppontokat. Els� k�r: Magyarorsz�gon
rendszerv�lt�s t�rt�nik, de a bank�rok a hely�k�n maradnak, mert �k azzal,
hogy bank�rok, a kapitalizmus h�vei, eleve reformereknek vannak
nyilv�n�tva. M�sodik k�r: a nemzeti korm�ny, hogy a hely�k�n maradt
bank�rok �s azok nemzetk�zi t�mogat�inak, rokonainak, bar�tainak
j�indulat�t elnyerje �s a hely�n maradhasson, paktumot k�t a bank�rok
kij�r�ival, az SZDSZ-szel. Harmadik k�r: megkezd�dik a sz�thitelez�s, a
Leibovicsok - meg persze m�sok is! - viszik a p�nzt. J�n az els�
bankkonszolid�ci�, majd a m�sodik, az orsz�g elszeg�nyedik, m�r gondolni
sem lehet a vil�gki�ll�t�sra, a korm�ny megbukik, majd a szocialista
korm�ny v�gighajtja a gyors, mindenre kiterjed� privatiz�ci�t, a b�nyab�ka
alfele alatt stabiliz�lja a magyar �letsz�nvonalat. Negyedik k�r: j�nnek az
Oferek, �p�lnek a plaz�k.

Ez k�ts�gtelen�l t�g k�r, id�ben is t�bb esem�nyt �lel mag�ba, de h�t a
Jupiter is sokkal nagyobb, mint a Mars. Ebben a k�rben mellesleg m�g
korm�nyv�lt�s is t�rt�nt. \"Rendszerv�lt�sn�l kevesebb, korm�nyv�lt�sn�l
t�bb.\" A k�r�ket a p�nzpolitika, a p�nzuralom v�ltozatlans�ga k�ti �ssze,
az ad�ss�gokkal val� �lland� k�zdelem, de az is k�ts�gtelen, hogy m�r az
els� k�r legl�nyegesebb cselekm�nyei, t�nyei is az Oferek ir�ny�ba
mutatnak, holott nekik, szem�ly szerint, m�g h�r�k-hamvuk sincs.

A p�nzuralom vonal�val p�rhuzamosan van azt�n egy m�sik dolog is, amelyik
az eg�sz rendszerv�lt�son, annak minden korszak�n v�gigh�z�dik. Ez pedig az
antiszemitizmus. Ak�r nagytakar�t�s �s elsz�moltat�s, ak�r m�diah�bor�,
ak�r az egyes p�rtok arculata �s a demokr�ci�hoz val� viszonya, ak�r Szent
Korona, ak�r orsz�gz�szl� �s c�mer, ak�r az eur�pai norm�k a t�ma:
mindegyikben hallgat�lagosan vagy ny�ltan benne van az antiszemitizmus
k�rd�se. Aki a Szent Koron�t akarja, aki a magyars�g tur�ni eredet�t
vallja, aki rendet akar teremteni a R�di�ban �s a Telev�zi�ban, aki r�szt
vesz a cs�ksomly�i b�cs�n, vagy aki Trianonr�l besz�l, annak vigy�znia
kell, nehogy az antiszemitizmus gyan�j�ba keveredj�k. 1987. szeptember 27-e
�ta, ami�ta �ssze�ltek a lakiteleki s�tor alatt a n�pi �r�k �s t�rt�n�szek,
�s nem h�vtak meg maguk k�z� minden liber�list, k�s�bbi SZDSZ-est, magyar�n
zsid�t, �s ami�ta a New York Times m�r m�snap meg�rta, hogy Magyarorsz�gon,
Lakiteleken �ssze�ltek a nacionalist�k bele�rtend�: antiszemit�k -, az�ta a
legl�nyegesebb politikai t�rt�n�seket levizsg�ztatj�k ebb�l a k�rd�sb�l. Ez
f� szempont a korm�nyok �ssze�ll�t�sakor, �s minden magyar korm�nynak meg
kell k�zdenie a nemzetk�zi elismer�s�rt, le kell vizsg�znia �s
biztos�t�kokat kell ny�jtania valahol, hogy nem antiszemita. A nemzetnek �s
k�l�n�sen m�r gyan�ba keveredett t�nyez�knek tilos vizsg�lnia, hogy ki
milyen sz�rmaz�s�, vagy elk�telezetts�g� esetleg h�zass�g r�v�n, de l�that�
�s �rezhet�, hogy valahol szemben viszont mindezt sz�mon tartj�k, pontosan
tudj�k mindenkir�l, aki sz�m�t, hogy milyen sz�rmaz�s�, mit lehet v�rni
t�le �s hov� lehet �s hov� nem lehet kinevezni. Ezek a nyilv�ntart�sok
m�k�dnek, �s szigor�an �rv�nyes�tik akaratukat a gazd�ik.

Vannak, akik b�ntetlens�get �lveznek, mert ez a nyilv�ntart�s megv�di �ket,
�s vannak szerencs�tlenek, akik sejtenek err�l valamit, �s megpr�b�lnak nem
odatartoz�k�nt v�delmet keresni enn�l a f�rumn�l. Torgy�n J�zsef, amikor
bajba ker�lt, vagy ir�nyt v�ltva el�r�bb akart settenk