Manaps�g gyakran halljuk ezt, b�rmely m�di�ban. Nem kell�en defini�lt fogalom, gyakorlatilag tetsz�s szerint �rtelmezhet� �s �gy is �rtelmezik. F�leg arab terrorist�kr�l hallunk, b�r k�ts�get kiz�r�an, aki egy cseppet is ismeri a mohamed�n orsz�gokat, az tudja: ha egy ir�nit perzsa helyett arabnak neveznek, akkor az megs�rt�dik. Csakhogy a m�dia ezekre az "apr�s�gokra" szok�s�hoz h�ven f�ty�l.

A terrorista a vil�g m�di�inak tolm�csol�s�ban olyan szem�ly, aki fanatikus m�don (ak�r �nmag�t is felrobbantva) �rtatlan szem�lyeket gyilkol, ejt foglyul, v�gez ki.

A nem is olyan t�voli m�ltban l�ttam egy vide�t, ahol m�holdas kapcsolaton kereszt�l faggatott (volna) egy angol politikust, egy izraeli riporter. Tal�n az egyik �tt�r�je volt a vil�gmanipul�ci�nak az illet� politikus, mert �l� m�sorban adta el� mondand�j�t, �gy nem tudt�k a szalagot megsemmis�teni. Elmondta, hogy a vil�gm�di�ban nem terjed tov�bb a mem�ria 2-3 h�tn�l, ugyanis a K�zel-Keleti V�ls�g nem annyi ideje kezd�d�tt… Bizony, a m�dia v�lem�nye az ottani helyzetekr�l el�g egys�k� is a r�vid mem�ria mellett, de val�sz�n�leg jobb eml�kez�tehets�g mellett is az lenne.

Az �gymond arab terrorizmus kialakul�sa m�r Izrael �llam l�trej�tte idej�n kezd�d�tt. Ugyanis a mesters�gesen kijel�lt �llam, mely m�r l�trej�tt�vel is ellen�rz�st v�ltott ki, ter�let� j�val tov�bb n�velte a palesztinok rov�s�ra, mi t�bb m�s arab orsz�gok ellen is viselt h�bor�kat.

Feltehet�en ennek hat�s�ra alakultak k�l�nb�z� szervezetek, csoportosul�sok, melyek tagjai c�ljukul t�zt�k ki a terjeszked�s meg�ll�t�s�t, az ellen�ll�s megszervez�s�t (partiz�negys�gek) �s a n�peik ellen elk�vetett b�nt�nyek megtorl�s�t. A partiz�ncsoportok amolyan bels� (megsz�llt) ter�leteken tev�kenyked� ellen�ll�k, akik a katon�k, rend�r�k likvid�l�s�val, az ut�np�tl�s akad�lyoz�s�val �s robbant�sok seg�ts�g�vel veszik fel a harcot azokkal szemben, akik sz�mukra ellens�gnek sz�m�tanak. Mert ugye ezeket teszik a terrorist�k, legal�bbis az arab terrorist�k. Term�szetesen vannak seg�t�ik m�s orsz�gokb�l is, legyen sz� gazdagabb mag�nszem�lyekr�l, hitgy�lekezetekr�l, m�s csoportosul�sokr�l, vagy ak�r �llamokr�l. Mert nem puszt�n saj�t f�ldj�ket, hanem vall�sukat is v�dik �s mindazokat, akik mohamed�nok, olyan orsz�gokban �lnek. Persze ez m�sodlagos a saj�t f�ldj�k v�delm�hez k�pest, legal�bbis a gyakorlatban, mert m�g azt is csak hellyel-k�zzel k�pesek ell�tni.

Nos akkor mindezen „gy�l�letes” tev�kenys�gekre n�zz�nk m�s p�ld�kat. A II. Vil�gh�bor� idej�n f�leg Eur�p�ra volt jellemz� a partiz�ntev�kenys�g. A partiz�ncsoportok f�leg N�metorsz�g katon�it, rend�ri alakulatait igyekeztek ritk�tani, ut�np�tl�saikat megakad�lyozni, robbant�sokkal k�rokat okozni, mindezek v�gc�lja pedig a szabads�guk kiv�v�sa volt. Akadtak t�mogat�ik is, egyr�szt a t�bbi megsz�llt ter�leten tev�kenyked� partiz�ncsoport, m�sr�szt m�s k�lf�ldi orsz�gokb�l gazdag mag�nszem�lyek, csoportosul�sok, vagy ak�r �llamok. Nagy-Britannia �s az USA sz�m�tott a f� t�mogat�nak �llamok szintj�n: fegyvereket, felszerel�st, �lelmet �s m�s egyebeket pr�b�ltak juttatni a partiz�noknak harcukat seg�tend�.

A h�bor� ut�n a partiz�nok „h�s szabads�gharcosok” lettek, vajon mit sz�ln�nak ut�daik, ha �s�ket egyszer csak elkezden�k „mocskos terrorist�zni”? Feltehet�leg semmi j�t, holott a „h�s szabads�gharcosok” szinte ugyanazokat tett�k, mint amit a K�zel-Keleten a „terrorszervezetek”.

Kiss� visszatekintve a t�rt�nelemben szinte mindig tal�lunk p�rhuzamot �s annak t�kr�ben m�shogy l�thatjuk a jelen �llapotokat.

Teh�t mikor az USA anno fegyvereket juttatott a partiz�noknak az j� cselekedet volt, mikor manaps�g Ir�n juttat fegyvereket az ellen�ll� csoportoknak, akkor az gonosz cselekedet, mert t�mogatja �ket…

Amivel pedig a v�delmi szerveknek szembe kell n�zni�k, az hatalmas feladat. A gerill�k ellen tal�n a legnehezebb v�dekezni, b�rhogy is alak�tj�k a haditechnik�t, b�rmilyen biztons�gi berendez�seket is szerelnek egy �p�letre. A katon�k, j�r�r�k sz�ma, a m�regdr�ga felszerel�s nem sokat �r, hacsak nem azt, hogy hamis biztons�g�rzetet ad. No persze a partiz�ncsoportok ellen �r ennyit, mert l�v�n m�regdr�ga, bizonyos �rdekcsoportoknak, c�geknek �ri�si bev�teleket �s hasznot hoz. Nem is besz�lve m�r akkor azokr�l, akik nem biztons�gi felszerel�st, hanem klasszikusan hadianyagot gy�rtanak, mert ugyeb�r a t�mad�, net�n csak ott �llom�soz� katon�knak arra sz�ks�g�k van. Nem is besz�lve a pl. Irakban oly gyakran megsemmis�l� rend�raut�kr�l, az �jj��p�t�s haszn�r�l.

Egy riportban egy amerikai katona elmerengett azon, hogy � vajon mi�rt kap negyedannyi fizet�st, mint egy egyszer� k�olajsz�ll�t� c�g fuvarosa. Bizony, a rend�r, katona mindig fel�ldozhat� volt, ez a mostani vil�gban sincs m�sk�pp. Az ilyen biztons�gi int�zked�sek legink�bb csak a profitot szolg�lj�k.

Ha valaki azon gondolkozna el, vajon Magyarorsz�g mennyire v�dett egy terrorakci� ellen, akkor, ha belegondol, tudja semennyire. B�r �gy is mondhatn�nk, majdnem csak annyira, mint b�rmely orsz�g a vil�gon, alig f�ggve att�l, hogy mennyi p�nz folyik el a k�l�nb�z� �rdekcsoportok zseb�be. Ebben az esetben sem m�sok a rend�r�k, katon�k, s�t nemzetbiztons�gi szolg�latok emberei, mint fel�ldozhat� szem�lyek a rendszer, a profit �rdek�ben.